Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-152. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról" szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában
152. kedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza. Egyébként a bizottság szervezetét, munkakörét és eljárását az ipartestületi elöljáróság által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az ipartestületi békéltetöbizottság. 27. §. Minden ipartestület kebelében az ipartestület tagjai és azok alkalmazottai munkaviszonyából kifolyóan felmerülő vitás kérdéseknek az érvényben levő rendelkezések keretein belül elintézésére (7. §. 6. pont) békéltetőbizottságot kell szervezni. A békéltetöbizottság iparos tagjai az ipartestületi elöljáróság tagjai. A békéltetőbizottság segédtagjait az ipartestülethez tartozó iparosok összes segédei az iparhatósági biztos által összehívott és elnökléte alatt tartott választóülésen választják. Választható, aki huszonnegyedik életévét betöltötte és magyar állampolgár. A választás rendjét a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza. A békéltetőbizottságban a bizottság iparos tagjainak és segédtagjainak egyenlő számban kell jelen lenniök. A békéltetőbizottság szervezetét és eljárását egyébként külön ügyrend határozza meg. Az ügyrendet a kereskedelemügyi miniszter által kiadott minta figyelembevételével, a békéltetőbizottság iparos- és segédtagj ai az iparhatósági biztos által összehívott és elnöklete alatt tartott ülésben állapítják meg. Az ügyrendet abban az esetben, ha az az ügyrendmintától eltér, jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszternek kell bemutatni. Az ipartestületi irodai személyzet. 28. §. Az ipartestület az irodai teendők ellátására anyagi erejének és az elvégzendő munka terjedelmének figyelembevételével megfelelő személyzetet alkalmaz. Az ipartestületek az irodai teendőket mellékfoglalkozásban alkalmazott személyzettel is végeztethetik. Az ipartestület yezetQ tisztviselőjét szám. 151 az «ipartestületi jegyző» cím illeti meg, állásának megjelöléseképpen más címet nem viselhet. A többi tisztviselő részére munkakörének megfelelő címet (ipartestületi aljegyző, nyilvántartó, irodatiszt, gépíró stb.) kell megállapítani. Ipartestületi jegyzőül, amennyiben ezt az állást önálló megélhetést nyújtó állásként szervezték vagy szervezik meg, csak olyan egyén alkalmazható, akinek a megkívánt előképzettsége megvan, ipartestületi, ügyvédi vagy közjegyzői irodában, kereskedelmi és iparkamaránál, valamely hivatalnál, bíróságnál, vagy közintézetnél legalább két évet töltött megfelelő munkával és az ipartestületi jegyzői vizsgálatot sikerrel letette. A megkívánt előképzettség azoknál az ipartestületeknél, amelyeknek taglétszáma az ezret meghaladja, főiskolai oklevél, azoknál, amelyeknek taglétszáma az ötszázat meghaladja, középiskolai érettségi bizonyítvány vagy ezzel egyenlő értékű bizonyítvány, azoknál, amelyeknek taglétszáma ötszáz vagy ennél kevesebb, a középiskola négy osztályának sikeres elvégzése. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a jelen törvény kihirdetésekor ipartestületi jegyzői tisztet töltenek be, vagy valamely ipartestületnél legalább egy év óta főfoglalkozásként irodai munkák végzésére varrnak alkalmazva. - Az ipartestületi jegyzői vizsgáló bizottság szervezetét, a vizsgálat tárgyát, színhelyét és menetét a kereskedelemügyi miniszter, a kereskedelmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után rendelettel állapítja meg. 29. §. Az ipartestület főfoglalkozásban alkalmazott tisztviselőit egy évi próbaszolgálat után az elölj árósági tagok kétharmadának hozzájárulása esetén öt évre kell szerződtetni. Ennek az öt évnek elteltével az elő járósági tagok többségének hozzájárulása esetén a tisztviselőt véglegesíteni kell,
