Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-152. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról" szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában

152. szám. 147 gyakorlásának szünetelését vagy a kapott megbízatás visszavonását kimondó fegyelmi ítélet hatálya alatt áll; 4. aki kétévi tagsági díjjal hátralékban van. Az ipartestületi tagsági jogokat az iparosok személyesen, jogi személyek, a részvénytársaságokat és szövetkezeteket is ideértve, meghatalmazott képviselőjük útján, közkereseti társaságok és.betéti társaságok az üzlet vezetésére jogosított tagjuk útján gyakorolják. Az iparnak kiskorú javára gyakorlása esetén az ipartestületi tagsági jogokat az gyakorolja, aki az ipart a kiskorú javára űzi. Az ipartestület önkormányzati szervei. 12. §. Az ipartestület önkormányzati szervei a közgyűlés, az elöljáróság, az elnök (alelnökök), a külön célokra alakított szakosztályok és bizottságok. Az ipartestületi közgyűlés. 13. §. Az ipartestületi közgyűlés a szavazásra jogosult összes tagokból áll. Ha az ipartestület tagjainak száma az ezret meghaladja, az alapszabályokba a közgyűlés elhatározása alapján rendelkezés vehető fel aziránt, hogy a tagok a közgyűlésen csak kiküldöttek által vehetnek részt. Az alapszabályoknak ilyen rendelkezése nem terjed ki az ipartestület kebelében foganatosított választásokra, amelyekben a szavazásra jogosultak közvetlenül vehetnek részt. A kiküldöttek számát és választásuk módját az alapszabályok állapítják meg. A kiküldöttek száma a tagok számának tíz százalékánál kisebb nem lehet. 14. §. Az ipartestületi tagokat a közgyűlésre, az alakuló közgyűlést (5. §.) kivéve, az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke, a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével írásos meghívó útján, esetleg a meghívást tartalmazó ívek körözésével hívja meg. A közgyűlés csak a tárgysorozatban feltüntetett tárgyról tanácskozhat ik és határozhat. Az ipartestület elnöke (alelnöke) a közgyűlés összehívásáról az ipartestület felügyelő hatóságát, iparhatósági biztosát, az illetékes kereskedelmi és iparkamarát és az ipartestületek országos központját a közgyűlés helyének, idejének és tárgysorozatának közlésével legalább három nappal a közgyűlés megtartása előtt írásban értesíteni köteles. Az illetékes kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának képviselője az ipartestület közgyűlésén tanácskozási és indítványozási joggal részt vehet. 15. §. Minden ipartestület évenkint legalább egy közgyűlést köteles tartani. Ezt a közgyűlést a naptári év második hónapjának végéig kell megtartani. A tagoknak, illetőleg a 13. §. második bekezdése esetében a kiküldötteknek egynegyede, valamint az ipartestület elöljárósága is, a közgyűlés összehívását a közgyűlés tárgyának közlésével bármikor kívánhatja. Ha az ipartestület elnöke (alelnöke) a szabályszerűen előterjesztett kívánságnak nyolc nap alatt meg nem felelne, az előírt számú ipartestületi tagnak vagy kiküldöttnek, illetőleg az elöljáróságnak megkeresésére a felügyelő hatóság intézkedik a közgyűlés összehívása iránt. 16. §. Az alakuló közgyűlésen az ipartestület elnökének és alelnökének megválasztásáig, továbbá azokon a közgyűléseken, amelyeket a felügyelő hatóság hívott össze, a felügyelő hatóság képviselője, egyébként az ipartestület elnöke (alelnöke) elnököl. A közgyűlés rendszerint nyilvános. A közgyűlés határozatképességének feltételeit, a tárgyalás rendjét, a határozatok hozatalához szükséges szótöbbséget, valamint a választásoknál 19*