Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-152. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról" szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában

152. szám. 145 segítése annak, hogy az arra rászorul­tak jogsegélyben részesüljenek; 5. Ínségbe jutott tagjainak, vala­mint meghalt tagjai özvegyeinek és árváinak segélyezése és ebből a célból segélyalap teremtése; 6. az ipar békéjének ápolása és ezzel kapcsolatosan egyszersmind az egész­séges munkaviszony követelményeinek lehető érvényesítése; az ipartestület tagjai és azok alkalmazottai munka­viszonyából kifolyóan felmerülő vitás kérdésekben békéltetés, illetőleg dön­tés az érvényben lévő rendelkezések keretein belül; 7. a gondozását igénylő ipari és gazdasági érdekek képviselése hatósá­gok, testületek és magánfelek előtt; az ipart érintő szakkérdésekben az iparhatóságoknak, az illetékes keres­kedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjá­nak tájékoztatása. Az ipartestületek az 1884: XVII. törvénycikk, az 1922: XII. törvény­cikk, valamint egyéb törvényes rendel­kezések által hatáskörükbe utalt ható­sági és egyéb teendőket is ellátják. A hatósági teendők végzésének kötele­zettsége alól azonban a kereskedelem­ügyi miniszter indokolt esetben az ipartestületeket előterjesztett kérel­mükre felmentheti, azokat az ipar­testületeket pedig, amelyek az emlí­tett teendőket kellőképpen ellátni nem tudják, vagy amelyeket a hatósági teendők elvégzésében mulasztás terhel, a kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatásával kérel­mük nélkül is felmenti. Az ipartestületek a hatóságok fel­hívásait, valamint a kereskedelmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos központjának megkeresé­seit elintézni kötelesek. Az ipartestü­letek elöljáróságuknak a közgyűléshez intézett évi jelentését, valamint önkor­mányzati szerveik határozataiból ki­folyóan a kormány valamelyik tagjá­hoz intézett felterjesztéseiket az ille­Képv. iromány. 1931—1936. II. kötet*, tékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központ­jának másolatban megküldeni köte­lesek. Az ipartestületek érintkezését a hatóságokkal, valamint a keres­kedelmi és iparkamarákkal és az ipartestületek országos központjával a kereskedelemügyi miniszter ren­delettel szabályozhatja. 8. §. Ipartestület felekezeti vagy politikai egyesületet, politikai pártot nem alakíthat, nem támogathat, azok tevékenységében részt nem vehet, kizá­róan saját céljaira szolgáló helyiségei­ben politikai beszédek tartását vagy bárminő politikai célú tevékenység ki­fejtését nem engedheti, meg, tagjait polgári és politikai jogaik gyakorlásá­ban, szükségleteik beszerzésében, ter­mékeik és munkájuk értékesítésében nem korlátozhatja. Az ipartestület tagjait, valamint meghalt tagjainak Özvegyeit és árváit az ipartestülettel szemben követelési jog a segélyezésre nem illeti meg; az ipartestület segélyező tevékenysége tisztán az ipartestület elhatározásá­tól függő emberbaráti (karitativ) működés. Az ipartestületi tagság. 9. §. Az ipartestületnek a törvény szerint tagja minden iparos, aki az ipartestület működésének területén képesítéshez kötött ipart űz. Budapes­ten az iparágak, illetőleg iparcsoportok szerint alakult ipartestületeknek mind­azok az iparosok tagjai, akik az ipar­testületben egyesített iparágak vala­melyikét gyakorolják. A tagság mind­addig kötelező, amíg az iparos képesí­téshez kötött iparának az ipartestület működése területén való gyakorlásával akár önként, akár hatósági határozat következtében fel nem hagy. Az a kézműves iparos, aki az 1922 : XII. törvénycikk 72. §-ának keretei között szünetelteti iparának gyakor­lását, az ipartestület tagja marad. Aki több község területén űz képesí­id

Next

/
Oldalképek
Tartalom