Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-152. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról" szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában

152. szám. 143 az illetékes kereskedelmi és iparka­marának, valamint a ipartestületek országos központjának meghallgatása után megengedheti, hogy az iparo­sok egyes csoportjai külön ipar­testületet alakíthassanak. Azoknak az iparágaknak, illetőleg iparcsoportok­nak iparosait, amelyekben az iparosok száma a százat el nem éri, lehetőleg a szakmailag hozzájuk közelebb eső iparágak iparosaival kell, meghallgatá­sukkal ipartestületekbe tömörítem. A székesfővárosi ipartestületek mű­ködése a székesfőváros egész területére kiterjed. Vidéken a képesítéshez kötött ipart űző valamennyi iparost ugyanegy ipar­testületbe kell egyesíteni. Meglévő ipartestületek megszüntetése, beolvasztása és működésük területének me gváltoztatása. 3. §. Azok az ipartestületek, amelyek az 1884: XVII. törvénycikk hatálya alatt alakultak, továbbra is fennma­radnak, de szervezetükben és működé­sükben ennek a törvénynek rendelke­zéseihez kötelesek alkalmazkodni. Az ipartestületi szervezet kiépíté­sével kapcsolatosan az előbbi be­kezdésben említett ipartestületek bármelyikét megszüntetni vagy más ipartestületbe ^beolvasztani csak az illető ipartestület beleegyezésével lehet, ellenben az ipartestület műkö­dése területének megváltoztatásához, — akár új területek csatolásában, akár meglévő területek elvételében álljon a változtatás —, az ipartestület bele­egyezése nem szükséges. A megszüntetett ipartestület vagyo­nának hováfordítása kérdésében, to­vábbá az ipartestület működése terüle­tének megváltoztatása esetében az ipar­testületi vagyon és az ipartestületi alapok egy részének esetleges kihasí­tása és más ipartestületeknek átadása kérdésében a kereskedelemügyi mi­niszter határoz. A második és harmadik bekezdésben felsorolt rendelkezések megtétele előtt az illetékes kereskedelmi és iparkama­rát, az ipartestületek országos központ­ját és az érdekelt ipartestületeket meg kell hallgatni. Az ipartestület kötelékéből kiválás. 4. §. Ha valamely ipartestületből az iparosok valamely csoportja kiválni, s akár új ipartestületet létesíteni, akár más ipartestületbe beolvadni kíván-, erre engedélyt csak abban az esetben kaphat, 1. ha a kilépéssel az elhagyni kívánt ipartestület fennállása és törvényszerű működése nem válik kérdésessé ; 2. ha a kilépést az érdekelt iparosok­nak iparáganként, illetőleg községen­ként számított kétharmada kívánja és végül, 3. ha új ipartestület létesítése esetén ennek eredményes működése és meg­felelő anyagi megalapozottsága biztosí­tottnak vehető, más ipartestületbe be­olvadás esetén pedig ez az ipartestület hajlandó a kilépőket befogadni. Az engedély megadása, valamint az együttesen szerzett ipartestületi va­gyon és az ipartestületi alapok esetle­ges megosztása kérdésében az illető kereskedelmi és iparkamara, az ipar­testületek országos központja és az érdekelt ipartestületek meghallgatása után esetről-esetre a kereskedelemügyi miniszter határoz. Üj ipartestületek megalakítása. 5. §. Az új ipartestületeknek meg­alakítása, valamint a meglévő ipar­testületek működése területének meg­változtatása iránt, a kereskedelem­ügyi miniszter által az 1. § alapján kiadott rendeletnek megfelelően, az illetékes kereskedelmi és iparkamará­nak, valamint az ipartestületek orszá­gos központjának meghallgatásával az új ipartestület székhelye szerint ille­tékes elsőfokú iparhatóság intézkedik

Next

/
Oldalképek
Tartalom