Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról
4 125. szám. 125. szám. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról. (Előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadatott a képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának.) I. A társadalombiztosítási ügyek bíróságai. 1. §. Társadalombiztosítási ügyekben (3—7.-, 9. §.) a következő királyi bíróságok járnak el: 1. azok a kir. járásbíróságok, amelyeket az igazságügyminiszter ezzel a hatáskörrel felruház, 2. a budapesti kir. ítélőtábla. A kir. járásbíróságok elsőfokon bíráskodnak. A budapesti kir. ítélőtábla társadalombiztosítási ügyekben ezeknek fellebbviteli és felsőbírósága (1911 : 1. t.-c. 4. §.); elsőfokon csak külön törvényes rendelkezés (9. §.) alapján jár el. Határozatait fellebbvinni nem lehet. 3. §. A kir. járásbíróságok társadalombiztosítási ügyekben mint egyesbíróságok bíráskodnak, a budapesti kir. ítélőtábla — még ha elsőfokon bíráskodik is — tanácsban jár el, mely elnökből és két bíróból alakul. II. A társadálombiztosítási bíráskodás ügyei. 3. §. Társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik minden olyan per, amely társadalombiztosítási jogviszonyon (4. §.) alapul, akár megállapítás, akár marasztalás vagy jogváltoztatása a per tárgya, kivéve ha külön törvényes rendelkezés a bírói utat kizárja vagy az intézeti határozat ellen a népjóléti és munkaügyi miniszterhez panaszt enged. Társadalombiztosítási bíráskodásra tartozik a társadalombiztosítást jogszabályok megsértésén alapuló kártérítési vagy más követelés iránti per is, amely társadalombiztosítási jogviszonyban állók közt folyik, ideértve az intézetnek a munkaadó vagy megbízottja ellen az 1927 : XXI. t.-c. 168. és 169. §-án alapuló megtérítési követelését is. Társadalombiztosítási bíráskodásra nem tartozik az olyan per, melyet a biztosított munkavállaló az 1927 : XXI. t.-c. 90. §-a szerinti büntetőbírósági ítélet alapján munkaadója ellen baleseti kártérítés iránt indít. 4. §. Társadalombiztosítási jogviszony alatt ebben a törvényben azt a jogviszonyt kell érteni, amely akár valamely társadalombiztosító intézet (42. §.) és a munkaadó vagy a biztosított közt, akár a munkaadó és a munkavállaló közt vagy két munkavállaló közt a következő törvények vagy rendeletek valamelyikén alapszik:
