Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-147. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

147. szám. 109 147. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 7.853/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 4.765/3—1931. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, a «Népszava» című politikai napilap 1931. évi február hó 28. napján kiadott 48. számában megjelent «Iparfejlesztés» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «... holt betű marad a törvény és kárbavész minden áldozat, ha az ország gazdasági és politikai szerkezete meg nem változik.» «A belső fogyasztópiac fölvevő képességének növekedése pedig elsősorban attól függ, hogy milyenné formálódig az ország politikai helyzete és meddig marad meg a magyar földek fölötfc a feudális jelleg, meddig tart még a tízezer holdak gazdasági és politikai uralma és meddig fekszik rajt a nyomorúság a falu népén.» «Hogyan juthat ott volna eszükbe a törvény alkotóinak a — munkás, amikor a parlament, amely ezt a törvényjavaslatot elfogadja majd, semmi kapcsolatban nem áll a néppel, a dolgozó tömegekkel, azokkal, akiktől pedig függ az ország sorsa, s akik alapjai az egész termelésnek. Alapjai, de ma még nem céljai. Ha azok volnának, másképpen nézne ki itt minden. Ma a termelés célja : a profit. Ez a tény nyomja rá bélyegét az egész munkafolyamatra, amelyben az ember, a munkás, dolgozó lény csak kiuzsorázott, kihasznált portéka. i Az egész iparfejlesztés puszta humbug, amíg a szociális szellem nem hatolhat be a törvény rideg betűibe, amíg a dolgozó népmilliók kiszolgáltatott páriák csupán s annyi bért sem kapnak, amennyiből megújíthatnák elhasznált munkaerejüket. A magyar iparra ma éppen úgy a feudalizmus köde borul, mint a mezőgazdaságra. Minden kapitalista, minden munkáltató várúrnak képzeli magát és éppen olyan