Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-139. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

139. szám. 95 A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanú­sított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 7.733/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 7.223/3—1931. sz. alatti megkeresése szerint a budapesti kir. ügyészség indítványára eljárást indított a «Népszava» című poli­tikai napilap 1931. évi április hó 11-iki számában «Magyarország népe nem nyugod­hátik bele abba, hogy a legközelebbi választásokat is a nyíltszavazásos terror alap­ján tartsák meg» cím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitétele miatt : «. . . nálunk a kormányzat szabad prédául dobja oda a válság áldoza­tául a dolgozó osztályokat, amelyek számára lehetetlenné teszik a válság legsúlyo­sabb következményeivel szemben való védekezést. Be ugyanakkor a kormányzat módot és alkalmat nyújt arra, hogy más osztályok a válság következményeit áthárítsák a nincstelen, dolgozó néprétegekre. Látjuk, hogy a kormány a nagybir­tokosokról a bolettával, gyufakölcsönnel, földteherrendezéssel gondoskodott,, gon­doskodott az ipari nagy kapitalizmusról különböző kedvezésekkel, a magas vám­tételekkel, gondoskodott a háziurakról, csak éppen a munkásságról, az alkalma­zotti rétegekről és a polgári kisexisztenciákról nem hajlandó gondoskodni.» Ezek a tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásuk­ban a tárgyilagos bírálaton túlmenők, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek fel­keltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak s ezért a Btk. 172. §-ába ütköző, annak második bekezdése és az 1912 : LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit tüntetik fel. A cikk névtelenül jelent meg, Farkas István a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívásra nem nevezte meg, a kéziratot nem szolgáltatta be és így a sajtó­jogi felelősség őt terheli, a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, mivel a bizottság zaklatás esetét nem látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát éhben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1932. évi február hó 5. napján tartott ülésében. Rubinek István s. h, Erődi-Harrach Tihamér s. k., a mentelmi bizottság h. elnöke. a mentelmi bizottság előadója. 139« szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom