Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-17. A m. kir.minisztérium "a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról" szóló 1931:XXVI. törvénycikk alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről

17. szám. 73 volt oly szigorú. Ugy véljük, hogy e rendeleteket sürgősen revízió alá kellene venni s hogy szigorú intézkedéseket kellene tenni annak biztosítására, hogy min­den ezidőszerint rendelkezésre álló vagy később rendelkezésre jutó deviza a Bank rendelkezésére bocsáttassék. Elismerjük, hogy a devizaügyletek ellenőrzésére irányuló rendszerek nem szolgálnak állandó eszközül a külkereskedelmi mérleg befolyásolására. Kívánatos azonban, hogy ott, ahol ily rendszerek alkalmazásra kerülnek, az importeur mi­előtt áruvásárlásra megállapodást köt, már eleve tudja, hogy számláinak esedé­kességekor fog-e deviza rendelkezésre állani, nehogy oly kötelezettségeket vállal­jon, amelyeknek nem képes megfelelni. Hasznos volna továbbá, ha bizonyos útbaigazítás volna adható azokra az árutípusokra vonatkozólag, amelyekre a Nemzeti Bank devizát fog adni. Ilyen és egyéb utakon, úgy véljük, igen lénye­gesen erősbíthető volna a Magyarországon ezidőszerint alkalmazott rendszer s mindent meg kellene tenni, hogy a rendszer minél hatályosabbá váljék és minél hiánytalanabbul kiépüljön. 16. Míg egyfelől úgy véljük, hogy Magyarországnak mindent el kellene kö­vetnie, hogy külföldi adósságainak szolgálatát ellássa, másfelől elismerjük, hogy nem áll módjában minden lejáró rövidlejáratú adósságát esedékességkor meg­fizetni. Tény, hogy normális időkben egy országtól sem kívánnák meg ezt, mint­hogy újabb hiteligénybevételek automatikusan kiegyenlítenének egyes esedékes­ségeket, abnormális időkben pedig, ha egyáltalában, kevés ország volna képes kívánatra teljes összegben nagyobb visszafizetéseket teljesíteni. Bizonyos bank­tartozások tekintetében jöttek már létre «Stillhalte» megállapodások. Ugy vél­jük, hogy más rövidlejáratú tartozásokkal terhelt adósoknak is haladéktalanul 'párhuzamosan futó megállapodások létesítésére irányuló tárgyalásokat kellene kezdeni hitelezőikkel és hogy az összes létrejött megállapodásoknak legalább hat­hónapos tartamra kellene szólniok. E tárgyalások során gondosan mérlegelni kell Magyarország valóságos fizetési képességét idegen valutákban ; amellett minden megállapodásnak, amennyire ezt a különböző adósságtípusok eltérő jellege megengedi, lehetőleg egységes alapon kellene felépülnie és az egy-egy adósságtípusba tartozó összes egyedi eseteket fel kellene ölelnie. Egyidejűleg gondoskodni kellene annak a veszélynek elhárítá­sáról, hogy a belföldi hitelezők jogtalan előnyökhöz jussanak. Végül ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy a magyar probléma» nem elszigetelt jelenség ; része egy sokkal nagyobb méretű problémának. Magyar­ország nem remélheti, hogy egymagában nagyobb mértékben elősegíthessen oly konstruktív intézkedéseket, amelyek a világgazdasági helyzet megjavítására irányulnak. Ezzel szemben saját hitelének megvédésével hozzájárulhat a további általános romlás megakadályozásához. E vonatkozásban érdekei azonosak a világ érdekeivel. Ügy véljük, hogyha megvan a szükséges elhatározás, hitele fenntart­ható. Ezen a mai elhatározáson múlik nézetünk szerint talpraállásának jövő lehetősége. Hangsúlyozni kívánjuk, azt a reményünket is, hogy Magyarország intéz­kedéseit a hitelező országokban az együttműködés szellemében és jóakarattal fogják fogadni. Reméljük, hogy a szomszédos államokkal kooperálva lehetséges lesz a kereskedelmi korlátozásokat és a devizaüzlet ellenőrzéseiből eredő alkalmat­lanságokat a legkisebb mértékre csökkenteni és hogy mindenütt bekövetkezik annak felismerése, hogy a nehézségek mennyire kihatnak egyik országból a másikba s mennyire megakadályozzák ily módon a jelenlegi általános gazdasági és pénz­ügyi válságból való kibontakozást. Képv. iromány. 1931—1936. I, kötet. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom