Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-17. A m. kir.minisztérium "a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról" szóló 1931:XXVI. törvénycikk alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről
17. szám, 63 Ez adatokból kitűnőleg 1928/29-ben kezdődött a bevételek csökkenése, kezdetben kis mértékben, később azonban, 1930/31-ben jelentős mértékben, —ez utóbbi évben az előző évvel szemben 145.9 millió pengő összegű (vagyis 15 %-os), az előirányzattal szemben pedig 67.1 millió pengő összegű csökkenés mutatkozott. Ezzel szemben a kiadások 1928/29-ig állandóan emelkedtek s 1929/30-ban ugyanazon 974 millió pengős szinten maradtak, majd ezt követőleg is lényegesen kisebb mértékben csökkentek, mint a bevételek. Az 1929/30. évben még mutatkozó csekély, 1.5 millió pengő összegű felesleg helyébe ily módon 1930/31-ben jelentékeny 116.9 millió pengő összegű hiány lépett, amelyet a kincstár különböző módokon fedezett. A költségvetésnek 1931. júniusában történt megszavazását követő hónapokban Összesen 76.8 millió pengő összegű új költségvetési hitel állapíttatott meg, részben ki nem elégítő költségelőirányzatok helyesbítésére, részben pedig az eredeti költségvetésben elő nem irányzott új kiadások fedezésére. Másrészről rövidesen nyilvánvalóvá lett, hogy a bevételek előirányzata túlságosan optimista volt s a magyar kormány becslése szerint a bevételeknél 100 millió pengővel kisebb hozamra kellett elkészülni. Ily módon kb. 175 millió pengő összegű valószínű hiány mutatkozott volna. E helyzet orvoslása céljából a magyar országgyűlés az 1931. augusztus 6-i törvénnyel teljhatalmat adott a kormánynak, hogy az országgyűlés két házának a különböző politikai pártokat képviselő tagjaiból alakított 33 tagú bizottság véleményének meghallgatásával minden intézkedést megtegyen az egyensúly helyreállítására. Az üykép megtett intézkedések (néhány új adó bevezetése, több már fennálló illeték felemelése, a kiadások s ezek keretében az illetmények és nyugdíjak 21.6 milliós csökkentése) eredményeképen és néhány helyesbítés után a költségvetés a fent megadott táblázat utolsó rovatában foglalt adatoknak megfelelő képet mutatna. 4. A bizottság megvizsgálta az ily módon előterjesztett előirányzatokat s azokhoz a következő megjegyzéseket fűzi. Az 1931 /32. költségvetési év első három hónapjában (július, augusztus, szeptember) elért bevételi eredmények újabb igen jelentékeny visszaesésről tanúskodnak. E bevételek összege 171.9 millió pengőre rúgott, szemben a 199.4 milliós előirányzattal és a költségvetési év azonos időszakaiban 1930/31-ben elért 200.7 millióval s 1929 /30-ban elért 223.6 millióval. A bizottság figyelembe vette, hogy a bevételek növelése céljából megtett intézkedések hatása csak szeptember folyamán, tehát csak a pénzügyi év harmadik hónapjában kezdett érvényesülni s hogy az év első hónapjaiban a bevételek befolyása mindenkor elég gyenge. Más módszerek alkalmazásának eredményeként nyert egybevágó becslésekből azonban arra a következtetésre kellett jutnia, hogy a teljes évi bevételeknél a 800 millió pengő felső határt meghaladó összegnél többre nem lehetne számítani. 5. Az állami üzemek költségvetése. E cím alatt szerepelnek a különböző állami üzemek : ezek között a posta-, távíró- és telefon, valamint az államvasutak költség- , vetései, míg ezzel szemben az'állami egyedáruságok bevételei és kiadásai (dohány, só, saccharin és az osztály sors ját ék netto hozama) a szoros értelemben vett köz- . igazgatási költségvetésben szerepelnek. a) Folyó bevételek és kiadások. A folyó bevételeknek és kiadásoknak az 1926/27. évtől az 1931/32. évig bekövetkezett fejlődését (a beruházások kivételével) az alábbi táblázat szemlélteti.
