Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

114. szám. 623 tése céljából veszik az iparosok tervbe, az csak abban az esetben engedhető meg, ha az új ipartestülettől eredményes működést lehet várni. Abban az esetben pedig, ha a kiválást abból a célból vették tervbe, hogy a kilépők más ipartestületbe olvadjanak be, önként értetődik, hogy a kiválás csak úgy engedhető meg, ha a kiszemelt ipartestület hajlandó a kilépőket befogadni. A 4. §. első bekezdése mindezeket a követelményeket megfelelően érvényesíti. A kiválással kapcsolatosan az esetek egy részében az együttesen szerzett ipartestületi vagyon és az ipartestületi alapok megosztásának szükségessége is felmerülhet. Ez magánjogi kérdés s mint ilyen voltaképpen a bírói útra tartoznék, de a kérdés megoldásának bírói útra terelése nem kívánatos, mert ez az út hosszadalmas és költséges volna, maga a kérdés pedig a legtöbb esetben egyszerű, úgyhogy megnyugtató elbírálásához a bírói eljárás perjogi garanciái nem szükségesek. Ezért a törvényjavaslat ennek a kérdésnek elbírálását a bírói út kizárásával a kereskedelemügyi miniszter feladatává teszi. Az 5. §-hoz. Azt, hogy hol és minő működési területtel kell új ipartestületeket alakítani, továbbá, hogy mely ipartestületek működésének területét és minő mértékben kell kiterjeszteni, esetleg szűkíteni, az 1. §. második bekezdése szerint a kereskedelemügyi miniszter állapítja meg. A kereskedelemügyi miniszter rendeletének megfelelően az új ipartestületek megalakítása, valamint a megevő ipartestületek működése területének kiterjesztése iránt a szükséges intézkedések megtételét az 5. §. az illetékes kereskedelmi és iparkamaráknak, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatásával az új ipartestület székhelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság feladatává teszi s ezzel tisztázza a hatáskör kérdését. Az új ipartestület megalakítása, úgyszintén valamely ipartestület működése területének kiterjesztése szempontjából az első teendő az alakuló közgyűlés összehívása, amelynek feladata az ipartestület alapszabályainak megállapítása, elnökének, alelnökének és elöljárósága tagjainak megválasztása. Az alakuló közgyűlésnek nagy jelentősége van. Ezért írja elő az 5. §., hogy arra az ipartestülethez tartozó összes iparosokat írásos meghívó, kis- és nagyközségekben a meghívást tartalmazó s a községi elöljáróságok által körözött ívek útján kell meghívni. Miután ezzel biztosítva van az, hogy az alakuló közgyűlésen minden iparos résztvehessen, az 5. §. aziránt is rendelkezik, hogy az alakuló közgyűlés, tekintet nélkül a megjelent iparosok számára, határoza,tképes. Ez a rendelkezés azért szükséges, hogy az ipartestület megalakítása ne szenvedjen késedelmet. A 6. §-hoz. A 6. §-ban foglalt rendelkezések az alapszabályok megalkotását mennél könnyebbé és egyszerűbbé kívánják tenni. Ebből a célból a kereskedelemügyi miniszter közzéteszi az alapszabályok mintáját. Ennek a mintának f gyelembevétele mellett, az érdekeltek sorából meghívott öt iparosnak és a kereskedelmi és iparkamara, valamint az ipartestületek országos központja képviselőjének közreműködésével az eljáró elsőfokú iparhatóság készíti el az alapszabályoknak az alakuló közgyűlés elé terjesztendő tervezetét. Az alapszabálymintának a kereskedelemügyi miniszter által való közzététele nem csak az alapszabályok, tervezetének elkészítését könnyíti meg, hanem lehetővé teszi azt is, hogy az alapszabályok főbb rendelkezéseikben egységesek legyenek s mindazokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyekre az ipartestületek működése és ennek a működésnek egységessége szempontjából súlyt kell helyezni. Az alapszabály minta kiadása önként értetődően nem állja útját annak, hogy az alapszabályokba a mintában foglaltakon felül más rendelkezések is felvétessenek ; vagy hogy a mintának egyes rendelkezései módosíttassanak. Ezeknek az eltéréseknek azonban összhangban kell lenniök a törvény rendelkezéseivel. Amennyi-