Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról
596 ! : 114. szám. téshez kötött ipart, mindegyik községben tagja a megfelelő ipartestületnek. A rendes munkatelepének községén kívül ideiglenes jellegű ipari munkát végző iparost az ideiglenes munkahelyén működő ipartestületbe való belépésre nem lehet kötelezni. Képesítéshez nem kötött ipart űző iparosok (kereskedők) ném lehetnek ipartestületnek tagjai, a gyárosok azonban önkéntes tagokul beléphetnek az ipartestületbe, ha az ipartestület alapszabályai ezt megengedik. Az ipartestület alapszabályaiba kell rendelkezést felvenni arra, hogy gyárosok az ipartestületbe önkéntes tagokul beléphetnek-e s ha igen, milyen feltételek mellett. Abban a kérdésben, hogy az iparost minő feltételek mellett kell gyárosnak tekinteni, a kereskedelemügyi miniszternek az 1922 : XII. t.-c. 17. §-a alapján kiadott rendelete irányadó. Aki képesítéshez kötött ipám gyakorlásával önként felhagyoit, mint önkéntes tag mindaddig az ipartestület kötelékében maradhat, amíg a tagsági díjakat fizeti, azonban az ipartestületben sem cselekvő, sem szenvedő választó joga nincs. A felvételi és tagsági díjak. 10. §. Az ipartestület kötelékébe való felvételért a tagok felvételi díjat kötelesek fizetni, amelynek összege a legmagasabb tagsági díj félévi összegével egyenlő. Az ipartestület tagjai tagsági díjat kötelesek fizetni. A tagsági díjakat minden ipartestület legalább négy, fokozatosan emelkedő díjtételben köteles megállapítani. A tagsági díjakat úgy kell megszabni, hogy a tagsági díjakból eredő bevételek a rendelkezésre álló egyéb bevételekkel együtt lehetővé tegyék az ipartestületeknek azt, hogy a törvényben előírt feladataiknak és kötelezettségeiknek megfelelhessenek. A tagsági díjakat a képesítéshez kötött ipar után az ipartestület működésének területén előírt általános kereseti adó alapjának vagy az ott folytatott képesítéshez kötött ipar jövedelmezőségének és az abban foglalkoztatott alkalmazottak számának alapulvételével, az alapszabályokban (30. §. 12. pont) előírt módon, évről-évre az ipartestületi elöljáróság veti ki. A községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) kötelesek az ipartestület tagjait terhelő tagsági díjak kivetéséhez szükséges és náluk lévő adatokat az ipartestületnek rendelkezésére bocsátani. A tagsági díjak kivetése ellen irányuló felszólamlások tárgyában bírói út kizárásával az ipartestület felügyelő hatósága dönt. A felvételi és tagsági díjak biztosítására, behajtására és elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Az ipartestületi tagsági jogok. 11. §. Az ipartestületben minden tagnak van tanácskozási és szavazási joga, szenvedő választói joga ellenben csak olyan tagnak van, aki magyar állampolgár és aki az ipartestület működésének területén legalább három év óta űz képesítéshez kötött ipart. Tanácskozási és szavazási jogát nem gyakorolhatja és az ipartestületben semmiféle tisztet be nem tölthet és semmiféle megbízatást nem kaphat az olyan tag, illetőleg a tagnak olyan helyettese : 1. aki gyámság, gondnokság, vagy csőd alatt áll; 2. aki bűntett, az állam ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, továbbá aki fegyházbüntetésre, börtönbüntetésre, három hónapot meghaladó fogházbüntetésre, hivatalvesztésre vagy a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll; ... 3. aki a tanácskozási és szavazási jog
