Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-111. Törvényjavaslat a földbirtokrendezés befejezésével kapcsolatos tennivalók ellátásáról
111. szám. 569 és rendezésével való munkát bízni kellene — az új munkakör tetemes megterhelést jelentene. Ezeket a munkálatokat változatlan személyzeti létszámmal csak az elintézés gyorsaságának és egyéb a rendes feladatkörbe eső ügyek elintézésének rovására lehetne teljesíteniük. I)e figyelembe kell venni még azt is, hogy az egységes irattárnak és adatgyűjteménynek sok bírósághoz vagy hatósághoz szétosztása az ügyek összefüggése következtében szinte lehetetlen. A tennivalók ellátásának különböző szervek között felosztása ezek szerint keresztülvihetetlen. Tüzetes megfontolás tárgyává tettem, hogy nem lehetne-e a földbirtokrendezéssel kapcsolatos tennivalókat a Közigazgatási Bíróság, vagy a Kúria hatáskörébe utalni akként, hogy a munka elvégzéséhez szükséges bírói személyzetet az említett bíróság szervezetébe olvasszam bele. Az ügyeknek a természete inkább a mellett szólana, hogy ezt a hatáskört a Közigazgatási Bíróságra ruházzuk, mert a szóbanlevő ügyek, amelyekben az egyes áll szemben a szuverén államhatalommal, közjogi természetű kérdések, közjogi természetű jogviták az egyes és az állam között, jogi természetüknél fogva tehát inkább tartoznának a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, amely közjogi természetű jogvitákat, jogsérelmeket, panaszokat tart a hatáskörében, mint a rendes bíróság hatáskörébe, amelybe az egyesek között felmerülő magánjogi jogviták tartoznak. De akár a Közigazgatási Bíróság, akár a Kúria hatáskörébe utalnók a Szóbanlevő ügyeket, a hatáskör beolvasztásával kapcsolatos személyzeti és igazgatási kérdések megoldása nagy nehézségekbe ütköznék, a meglevő legmagasabb bíróságaink szervezetének megzavarására vezetne, ami tekintve a szóbanlevő ügyeknek csekély számát és a szóbanlevő intézkedéseknek átmeneti jellegét, nem kívánatos és ha van más megoldás, feltétlenül elkerülendő. Felmerült az a gondolat is, hogy nem lehetne-e az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak az ügyek befejezésére vonatkozó hatáskörét valamelyik központi közigazgatási szervre, így például a földmívelésügyi miniszterre vagy az igazságügyminiszterre bízni. Ezzel a megoldással szemben az a nehézség merült fel, hogy bírói természetű ügyeket közigazgatási hatáskörbep a miniszternek a miniszteri felelősségből folyó felelőssége mellett nem lehet intézni. Nevezetesen az ügyek miniszteriális intézése esetében vagy a miniszteri felelősségnek kellene háttérbe szorulnia a bírói függetlenséggel szemben, vagy a bírói függetlenséget kellene háttérbe szorítani a miniszteri felelősséggel szemben. Ennélfogva el kellett ejteni minden olyan megoldást, amelyik ezeknek a bírói hatáskörbe tartozó ügyeknek az intézését miniszteri hatáskörbe utalta volna. Ha tehát a földbirtokrendezés befejezéséhez szükséges bírói természetű ügyeket nem lehet szétosztani sok bíróság között, nem lehet beutalni sem a Közigazgatási Bíróság, sem a Kúria hatáskörébe és nem lehet ezeknek az intézését miniszteriális hatáskörbe sem utalni, nem marad hátra más megoldás, minthogy ezeknek az ügyeknek az intézését továbbra is meghagyjuk az erre a célra rendelt szervezetnek a körében. Ez mutatkozik az egyedül célszerű megoldásnak is, mert ez a testület, amely ezeket az ügyeket immár tizenegy év óta intézte, a legszakszerűbben, a leggyorsabban, tehát a legkevesebb költséggel fogja ezeket befejezéshez juttatni, ami államháztartásunk szűkös helyzetében szintén elsőrendű szempont. Ez okból a törvényjavaslat az Országos Földbirtokrendező Bíróság teljes megszüntetését mellőzi. E mellett azonban mindazokat a tennivalókat, amelyek nem tartoznak a földbirtokrendezés befejezésének a körébe és amelyeknek intézése nem igényli okvetlenül az Országos Földbirtokrendező Bíróság munkáját, más hatóság hatáskörébe utalja. Ezzel is előmozdítani kívánja a javaslat az Országos Földbirtokrendező Bíróság munkájának mielőbbi befejezését és azt, hogy a bíróság ezentúl minden munkáját a földteherrendezéssel kapcsolatos ügyekre fordíthassa. Képv. iromány. 1931—1936. I. kötet. 72