Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-104. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "az uzsoráról" szóló 63. számú törvényjavaslat tárgyában
414 104. szám. nősíteni. A törvényjavaslat eredeti szövege ezt a kivételt ugyan nem tartalmazta, de már indokolásában is kijelentette, hogy ez a kérdés általános gazdasági és közhiteli szempontból különös megfontolást igényel, úgyhogy a törvényhozás állásfoglalásakor ezeknek a szempontoknak kell majd a döntést átengedni. Miután pedig a bizottságban ennek a kivételnek folytatólagos törvénybeiktatása tárgyában kereskedői oldalról indokolt kívánság hangzott el, a bizottság az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg az ezen kívánságnak megfelelő új §. felvételét határozta el. Itt említjük meg, hogy eme új 10. §. felvétele folytán a javaslat ezután következő §-ainak számozása eggyel magasabb számra változik. Az új 12. (eredeti 11.) §-h o z. A bizottság a jelen §. végén a «meg kell hallgatni a Pénzintézeti Központ véleményét» szavak helyébe a következő szöveg felvételét javasolja: «a Pénzintézeti Központot véleményadásra kell felhívni». Ezzel azt kívánja kifejezésre juttatni a bizottság, hogy nem szóbeli meghallgatásról van szó, hanem elegendő, ha csupán írásbeli véleményadásra kapott felhívást a Pénzintézeti Központ. A bizottság ennél a §-nál az igazságügyminiszterrel egyetértőleg megállapította, hogy helyesebbnek tartaná, ha az itt szóbanlévő véleményadásra nem a Pénzintézeti Központ, hanem az Országos Hitelügyi Tanács jelöltetnék ki mint illetékes szerv és ennek kimondását csak azért tartotta mellőzendőnek, mert a pusztán rendelettel egyelőre ideiglenesen életrehívott Országos Hitelügyi Tanács még törvényileg véglegesen szabályozva nincs. Az új 14. (eredeti 13.) §-h o z. E §. első bekezdésének második mondata, továbbá 2. és 3. bekezdése helyébe a bizottság a következő szöveg felvételét javasolja : «Ha a fél a kérelemben előadja és valószínűsíti azokat a tényeket, amelyekből a követelésnek említett minőségére következtetni lehet, a bíróság elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését és egyúttal utasítja a felet, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat vagy egyezség ellen egy hónapon belül perújítási keresetet indítson. Ha a fél a perújítási keresetet a kitűzött határidőben beadta, az ekként felfüggesztett végrehajtás a megújított per jogerős befejezéséig függőben marad. Ha a fél a perújítási keresetet nem újította meg, vagy a bíróság a perújítási keresetnek nem adott helyet, a bíróság a felet, aki a végrehajtási eljárást rosszhiszeműen akasztotta meg, 1000 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A perújítási keresetet az 1911 : 1. t.-c. 567. §-ában meghatározott határidőkre tekintet nélkül lehet megindítani.» Ez a módosítás csupán világosabb és szabatosabb kifejezését célozza annak a gondolatnak, melyet már az eredeti szöveg is tartalmazott. Az új 17. (eredeti 16.) §-h o z. A jelen §. tekintetében a bizottság a következő három módosítást javasolja : 1. Az eredeti javaslatban első és második bekezdés gyanánt szereplő szöveg tétessék a jelen §. végére, mint annak negyedik és ötödik bekezdése. 2. Tekintettel a bizottság által közbeiktatott új 10. §-ra és figyelemmel arra, hogy a magánjogi rendelkezések visszaható erejének, amennyiben az kimondatik, nemcsak az uzsorás, hanem a kizsákmányoló ügylete^ tekintetében is érvényesülnie kell, a bizottság javasolja, hogy az eredetileg 3. bekezdésként szereplő szöveg helyébe a jelen §. első bekezdése gyanánt a következő új szöveg vétessék fel: «17. §. A jelen törvény magánjogi rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépése előtt keletkezett szerződésre is, ha annak teljesítését a jelen törvény
