Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-104. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "az uzsoráról" szóló 63. számú törvényjavaslat tárgyában

412 104. szám. smindenkorra vagy határozott időre ki lehet utasítani. Belföldi elitéltet illetőségi községéből és abból a törvényhatóságból, amelyhez az a község tartozik, kiutasítani nem lehet.» Ezzel a módosítással a bizottság a következő négy szempontot akarja érvényre juttatni. Először is az 1. §. első bekezdésének érdemi módosítása nélkül annak átsző végezése vei könnyebben érthetővé és áttekinthetővé óhajtja tenni az uzsorás szerződés fogalmi meghatározását. Másrészt egy új bekezdés közbeiktatásával egyes olyan, a gazdasági forgalomban szokásos (pl. a méta) ügyletekre kívánja felhívni a figyelmet, amelyeknél a természetüknél fogva velük járó különös kockázat méltányos figyelembevétele szükségesnek mutatkozik annak a kérdésnek az eldöntésénél, vájjon az ellenszolgáltatásként kikötött vagy szerzett vagyoni előny feltűnően aránytalan-e. A büntetési tételnél az új szöveg azt a változtatást hozza, hogy a három évig terjedhető fogházbüntetés speciális minimumaként egy hónapot állapít meg, ami egyébként összhangban van az 1883: XXV. t.-c. 1. §-ának hasonló speciális minimumot megállapító rendelkezésé vél. Végül a külföldiek kiutasítása tekintetében a módosítás az, hogy szemben az eredeti javaslattal, mely szerint a külföldi elítéltet egyszersmindenkorra ki kellett volna utasítani, a bizottság által javasolt szöveg szerint az ilyen kiutasítás csak fakultatív s a visszatéréstől való eltiltás is a kiutasítottnak egész életére, vagy csupán meghatározott időre is szólhat és a kitiltás, valamint a visszatéréstől való eltiltás csak akkor kötelező, ha a külföldinek hazánkban sem lakó-, sem állandó tartózkodóhelye nincsen. Ez a módosítás egyébként megfelel a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913 : XXI. t.-c. 9. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésnek. Megjegyzendő, hogy az 1. §. tekintetében a bizottság kebelében felmerült az a nézet, amelyet az igazságügyminiszter úr is megfontolandónak jelzett, hogy nem kellene-e az uzsora büntetőjogi üldözését a minősített esetekre (üzletszerűség, elpalástolás stb.) szorítani, tekintettel arra, hogy a javaslatban foglalt súlyos magánjogi következmények az uzsora rendszerinti eseteinek megelőzésére és illetve eredményes elnyomására magukban is eléggé hatékonyaknak látszanak. A 3. §-h o z. A bizottság a 3. §. első bekezdésének első és második mondata helyébe a következő szöveg felvételét javasolja : «3. §. Uzsorás szerződés alapján a valósággal nyújtott szolgáltatás visszakövetelésének az alaptalan gazdagodás visszatérítésére fennálló szabályok korlátai között van helye. Az a fél, akinek kárára az uzsoráskövetelés létrejött, kívánhatja, hogy a teljesítésre méltányos határidő, részletfizetés, vagy más egyéb kedvező feltétel engedtessék ; különös méltánylást érdemlő oly esetben, amikor a visszatérítés kötelezettsége a sérelmet szenvedett felet anyagi romlásba sodorná, kívánhatja, hogy kivételesen a visszatérítés kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesíttessék.» Az új szöveg világosan óhajtja kifejezésre juttatni azokat a rendelkezéseket, amelyeket már a törvényjavaslat tartalmazott és érdemi módosítást csak annyiban foglal magában, hogy a sérelmet szenvedett félnek a visszatérítés kötelezettsége alól egészen vagy részben való mentesítését csak olyan különös méltánylást érdemlő kivételes esetben tartja megengedhetőnek, amikor a visszatérítés kötelezettsége a sérelmet szenvedett felet anyagi romlásba sodorná. A 8. §-h o z. A bizottság javasolja, hogy az első bekezdés első két sorából a következő szavak : «A jó erkölcsbe ütközik és ennélfogva semmis az a szerződés» kihagyassanak ós helyükbe a következő szöveg lépjen : «Amennyiben az általános magánjog szabályai szerint nem semmis, megtámadható az oly szer-