Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-104. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "az uzsoráról" szóló 63. számú törvényjavaslat tárgyában

410 104. szám 104. szám. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése „az uzsoráról" szóló 63. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház ! A m. kir. igazságügyminiszter úr által az uzsoráról beterjesztett törvényjavaslatot a képviselőház igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi egyesített bizottságai 1931. évi november hó 16., 20., 24., 25., 26. és 27. napjain tartott üléseikben letárgyalták és azt az alábbi módosításokkal és kiegészítésekkel a képviselőház elé terjesztik. Az egyesített bizottság mindenekelőtt azokat a legfőbb irányító szempontokat tette beható vizsgálat tárgyává, amelyek a törvényjavaslat kidolgozásánál — az általános indokolásban foglaltak szerint — alapelvekül szolgáltak. Ennek kapcsán az egyesített bizottság is magáévá tette azt a megállapítást, hogy az uzsorát szabályozó mai jogunknak, nevezetesen az 1883 : XXV. t.-c.-nek számos hiánya van, amelyek következtében az uzsorás visszaélések megtorlása a gyakorlatban nem tud kellő hatályossággal érvényesülni. Ennek legfőbb oka a fennálló törvény magánjogi rendelkezéseinek fogyatékosságában keresendő és így helyeselni lehet a javaslatnak azt a törekvését, hogy elsősorban az uzsora és az ú. n. kizsákmányoló ügyletek magánjogi következményeinek szigorúbb és részletesebb szabályozásával igyekszik az itt szóbanlévő visszaélések ellen küzdeni. Miután az uzsorás visszaélések a tapasztalat szerint nemcsak a pénzkölcsönöknél és azok meghosszabbításánál mutatkoznak, amelyeknek körére eddigi jogunk és főleg a bírói gyakorlat az uzsora fogalmát és üldözését visszaszorította, hanem az áruügyletek és egyéb szerződések terén is jelentkeznek, a bizottság is szükségesnek látja az uzsora fogalmi körének kiterjesztését, nem feledkezvén azonban meg a javaslat indokolása által is kiemelt arról az alapelvről, hogy az új szabályozás a gazdasági forgalom szabadságát csak az okvetlenül szükséges mértékben korlátozhatja. Az uzsora magánjogi következményeinek helyes megállapításához tartozik az a követelmény, hogy azokat egyfelől végrehajtható közokirat — leggyakrabban már előzetes —kieszközlése vei, másfelől pedig harmadik személyek előtérbetolásával ne lehessen könnyen kijátszani. Ezt a javaslat célszerű intézkedésekkel igyekszik meggátolni, anélkül, hogy a váltójogi szi-