Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-103. A képviselőház pénzügyi, igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "a külföldi fizetési eszközök és külföldi követelések bejelentéséről" szóló 97. számú törvényjavaslat tárgyában

103. szám. 407 Melléjeiét a 703. számfü irományhoz» Törvényjavaslat a külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentéséről, valamint a kivitt vagyontárgyak ellenértékének beszolgáltatását biztosító kötbérről. (A képviselőház pénzügyi, igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésyigü bizottságának szövegezése szerint) I. fejezet. Külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentése. 1. §. (í) A 4.950/1931. M. E. számú rendelet szerint bejelentési kötelezettség alá eső külföldi fizetési eszközök, értékpapírok és külföldi pénzértékre szóló követelések bejelentésére a jelen törvény kihirdetését követő naptól számított tizenöt napra terjedő új határidő állapíttatik meg. A bejelentéssel egy tekintet alá esik, ha a bejelentésre kötelezett személy a külföldi fizetési eszközt, értékpapírt vagy külföldi pénzértékre szóló követelést a, 4.950/1931. M. E. számú rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében megállapított mentességekre való tekintet nélkül teljes egészében rendelkezésre bocsátja a Magyar Nemzeti Banknak, mégpedig akár közvetlenül, akár a Banknak hirdetményében felsorolt valamely pénzintézet útján. (2) Az ellen, aki bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott határidőben eleget tesz, nem lehet bűnvádi eljárást indítani amiatt, hogy a 4.950/1931. M. E. számú rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének eleget nem tett, vagy a valóságnak meg nem felelő bejelentést terjesztett elő. (3) A jelen §. alapján pótlólag tett bejelentésekre egyébként a 4.950/1931. M. E. számú rendelet 1.—7: §-aiban és az 5.730/1931. M. E. számú rendeletben foglalt rendelkezések irányadók. 2. §. (1) Az 1. §. (1) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettség n^m teljesítése vagy tudva valótlan adat bejelentése bűntett és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő ; ha pedig a kötelezettet csupán gondatlanság terheli, a cselekmény vétség és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő. (2) Az elkobzásra, valamint arra az esetre, ha az elkobzást nem lehet alkalmazni vagy foganatosítani, az 1922. évi XXVI. t.-c. 2. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni tekintet nélkül arra, hogy a cselekmény bűntett vagy vétség. (3) Bűnügyi zárlat és biztosítási