Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-94. A m. kir. miniszterelnöknek az1931/32. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

366 94. szám. A) Mezőgazdasági statisztika. A szántóföldi termelés helyzetéről a vetésterületi statisztika, az elemi csapások statisztikája, a cséplési eredmények statisztikája és a terméseredmények statisztikája nyújt tájékoztatást. E négy adatgyűjtés közül a vetésterületi adatgyűjtésnél eddig az volt a rendszer, hogy minden év május havának elején, tehát a vetési munkálatok befejezése után valamennyi gazdaság vonatkozó adatait a hivatal a közigazgatási hatóságok útján szerezte be. Az összes gazdaságoknak az elsőfokú közigazgatási hatóságok útján be kellett jelenteni, hogy szántóföldjükön milyen gazdasági növényeket termeltek és hogy az egyes gazdasági növények bevetett területe mekkora volt. A hatóságok a 20 holdnál nagyobb gazdaságokra vonatkozólag egyenkint külön kérdőíveken gyűjtötték be a vetésterületi adatokat, a kisebb gazdaság adatait pedig lajstromokon írták össze, amelyeket még május hó végén kellett a Statisztikai Hivatalhoz beterjeszteni. A legkisebb gazdaságok vetési adatainak ilyen részletes megállapítása a közigazgatási hatóságoknak igen nagy munkaterhét jelentett s ezért az adatgyűjtésre kötelezett jegyzők az adatgyűjtés egyszerűsítését már több ízben kérelmezték is. Ezeket, a több tekintetben indokolt kérelmeket honorálandó, az új gazdasági évben már csak az 5 kat. holdas és ennél nagyobb kiterjedésű gazdaságok vetésterületi adatait kell a hatóságoknak egyenkint megállapítani, s az 5 hat. holdnál kisebb kiterjedésű gazdaságok adatait a községi elüljáróságoknak a jövőben csak összefoglalva, szakértők bevonásával történő becslés útján kell megállapítani. Ez az újítás azt jelenti, hogy ezentúl a közigazgatási hatóságoknak mintegy 60%-kai kevesebb gazdaság adatait kell egyenkint számba venni, mint az előző években. A közigazgatási hatóságok az új felvétel eredményeit gazdaságnagyságcsoportok szerint elkülönítve lesznek kötelesek kimutatni, és pedig: az 1.000 kat. holdas és ennél nagyobb gazdaságokról, a 100—1.000 kat. holdig terjedő középgazdaságokról, a 20—100 kat. holdig, a 10—20 kat. holdig, végül az 5—10 kat. holdig terjedő kisgazdaságokról külön nyomtatványokon fognak beszámolni s a község összesítő lajstromán az említett 5 nagyságcsoport összesítő adatai után lesznek kimutatandók az 5 kat. holdnál kisebb gazdaságoknak becslés útján megállapított adatai. Az adatok felvételének eddigi időpontjai nem változnak. (A vetésterületi statisztikai felvétel új lajstromának és kérdőívének mintáit lásd az 1. és 2. számú mellékleten.) Végül a mezőgazdasági statisztikának további lényeges egyszerűsítését jelenti, hogy az évek óta rendszeresen feltett üzemstatisztikai kérdések az új kérdőívről és lajstromokról elhagyattak. B) Építő-, útépítő-ipari

5 valamint kőbányaüzemi gépek statisztikája. A gyáriparban alkalmazott gépek felvétele 5 évi időközben teljes részletességgel történik. A gyáripari adatgyűjtés azonban nem öleli fel az építő- és útépítőipart, tehát az ezekben az iparágakban használt, sokszor nagyteljesítményű gépek a felvételnél kimaradnak. E hiány pótlására szolgál ez az elsőízben végrehajtandó felvétel, amely kiterjedne az összes építő-, útépítő vállalatokra, a kőbányákra, valamint az építő-, illetőleg útépítőtevékenységet kifejtő állami és önkormányzati (városi, vármegyei) szervekre. Az adatgyűjtés célja megállapítani az említett vállalatok (közületek) tulajdonában vagy használatában levő cölöpözök (600 kg és súlyosabb kossal), út hengerek, betonkeverő-, kőtörő-, kőfúró-, kőhasítógépek, kompresszorok fontosabb adatait. (Lásd a 3. sz. mellékletet.) C) Széntermelés, szénfelhasználás havi statisztikája. Az ország összes szénbányáira kiterjedő széntermelési és szénfelhasználási havi adatgyűjtést, amely