Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-5. Törvényjavaslat a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról

5. szám. 19 szükséges, esetleg a közszolgáltatások törvényben megállapított mértékének felemelésével és új közszolgáltatások elrendelésével is — tegyen meg minden intézkedést, amely szükséges arra, hogy az államháztartás egyensúlya biztosíttassék. (2) Akiadások csökkentése érdekében különösen felhatalmaztatik a minisztérium arra, hogy: a) az 1931/32, évi állami költségvetésben megállapított kiadásokat a lehetőséghez képest csökkentbe; b) az 1930:XLVII. t.-c. 2., 3. és 4. §-ában foglalt rendelkezésekalapján a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozóan megállapított új létszámokra való áttérést az idézett törvénycikk 3. §-ában megjelölt 6 évnél lehetőleg rövidebb idő alatt hajt:a végre. (3) Utasíttatik a pénzügyminiszter, hogy a közszolgálati alkalmazottak nyugellátására, valamint az özvegyeik és árváik ellátására vonatkozó jog zabályok módosítása tárgyában, a nyugdíj terhek csökkentése céljából, a folyó naptári évben törvényjavaslatot terjesszen elő. 5. §. Az állami kiadások csökkentése érdekében a 4. §. alapján foganatosított intézkedéseket megfelelően alkalmazni kell az önkormányzatok háztartásaiban is. 6. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az államnak illetékhátralékokból származó s részben jelzálogilag is biztosított követelései erejéig, időről-időre, a szükséghez képest, kamatozó pénztárjegyeket vagy kincstári váltókat adhasson ki és az ily pénztárjegyeket vagy váltókat mindenkor legfeljebb az illetékhátralékok erejéig forgalomban tarthassa. III. Az országgyűlés ellenőrzési jogára vonatkozó rendelkezések. 7. §. (1) Azokban az esetekben, amelyekben a minisztérium a jelen törvény alapján olyan intézkedést szándékozik tenni, amely felől a határozás az ország alkotmánya értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a tervezett intézkedést az országgyűlés mindkét házából alakítandó országos bizottságnak előzetesen bejelenteni köteles. Szükség esetében azonban a minisztérium az elkerülhetetlenül sürgős intézkedést a bejelentés előtt is megteheti, de az ilyen intézkedésről egyidejűen köteles értesíteni az országos bizottság elnökét, aki a bizottság összehívása iránt haladéktalanul intézkedik. (2) Az országos bizottság 33 tagból áll, akik közül 22 tagot az országgyűlési képviselők sorából az országgyűlés képviselőháza, 11 tagot pedig a felsőházi tagok sorából az országgyűlés felsőháza választ. Az országos bizottság az országgyűlés elnapolása alatt, valamint annak esetleges feloszlatása után is működik, utóbbi esetben addig, amíg az új országgyűlés nem intézkedik. Az országos bizottság a képviselőház, illetőleg a felsőház által kiküldött tagok soiából egy-egy elnököt, továbbá egyenlő számban elnökhelyetteseket, előadókat és jegyzőket választ. A képviselőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) és a felsőház kiküldötteinek sorából választott elnök (elnökhelyettesek) együttesen elnökölnek. Az országos bizottság a tanácskozásain részvételre olyan szakértőket is meghívhat, akik az országgyűlésnek nem tagjai. Az ilyen meghívottaknak szavazati joguk nincs. Az országos bizottságra egyébként a képviselőház házszabályainak a bizottságokra vonatkozó szabályai megfelelően irányadók. (3) Az országos bizottság hatásköre arra terjed ki, hogy a minisztérium által tervbevett intézkedés helyességét és célszerűségét megvizsgálja és arra vonatkozólag véleményét nyilvánítsa. Az országos bizottság a minisztériumtól felvilágosításokat kérhet, amelyeket a minisztérium köteles megadni ; a minisztérium által bejelentett intézkedések korén túl is figyelmeztetheti úgy a minisztériumot, mint az 3*