Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról
294 63. szám. megkívánja. Ily esetben is kívánhatja az a fél, akinek kárára az uzsorás követelés létrejött, hogy a teljesítésre méltányos határidő, részletfizetés, vagy más egyéb kedvező feltétel engedtessék, sőt ha a visszatérítés kötelezettsége őt súlyos anyagi helyzetbe sodorná, kívánhatja, hogy a kötelezettség teljesítése alól teljesen mentesíttessék. Ugyanez áll az olyan szolgáltatás visszatérítésére is, amely eredetileg nem uzsorás szerződésből származik ugyan, de amelynek tekintetében a halasztásadás, módosítás vagy megszüntetés uzsorás szerződésben történt. Az a fél, akinek sérelmére az uzsorás szerződés létesült, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti értékkülönbözetet visszakövetelheti. Ez a fél ezenfelül a tiltott cselekmények esetére szóló jogszabályok szerint a szerződés megkötéséből eredő egyéb kárának megtérítését is követelheti. 4. §. Az előbbi §. rendelkezése abban az esetben is áll, ha az uzsorás szerződésre alapított követelést (3. §. 1. bek.) átruházták. Ha a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedő fél által váltót vagy egyéb oly kötelező okiratot adatott magának vagy másnak, amelynek jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó fél a váltót vagy az okiratot adja vissza és ha az nincs birtokában, helyezze bírói letétbe a névértéknek megfelelő összeget és annak az esetleges kárnak összegét, amely a sérelmet szenvedő felet abból érheti, hogy a váltót vagy a kötelező okiratot oly személy érvényesíti ellene, akivel szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak nincs helye. A m. kir. igazságügyminiszter rendelettel eljárási szabályokat állapíthat meg avégből, hogy a sérelmet szenvedő fél a sérelmet okozó féllel szemben a kártérítés megfizetésére irányuló igényét gyorsan érvényesíthesse. 5. §. Az uzsorás szerződésre alapított követelés biztosítására szolgáló zálogjog, kezesség vagy más biztosíték érvénytelen. Ez a rendelkezés nem érinti a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályait. A hitelezési ügylet biztosításának tiltott módjáról. 6. §. Vétséget követ el s amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen az 1. §. alá nem esik, az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései szerint pénzbüntetéssel büntetendő, aki a szolgáltatás előretelj esítésével szemben elhalasztott ellenszolgáltatás teljesítését a maga vagy harmadik személy javára kiskorú, gondnokság alatt álló vagy oly személytől, akire nézve az esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel tett ígéret nem teljesítése állásának elvesztését vonhatja maga után, esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel vagy bárkitől oly módon ígérteti meg, amely a kötelezett felet bűnvádi eljárásnak teheti ki és a teljesítésnek ily biztosítását a kötelezett ellen bármely úton felhasználja. 7. §. A 6. §. szerint büntetendő az is, aki a 6. §. alá eső követelést, a kötelezettség körülményeit ismerve, megszerzi és azt érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez. A kizsákmányoló ügyletekről. 8. §. A jóerkölcsbe ütközik és ennélfogva semmis az a szerződés, amely nem esik ugyan az 1. §-ban meghatározott uzsorás szerződés fogalma alá, de amellyel valaki másnak megszorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét vagy a nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva, a maga vagy harmadik személy javára, a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget szerez. 9. §. Ha a szerződés a 8. §. értelmében semmis, a szerződő felek mindegyike köteles az időközben húzott *