Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-1. Kormányzó Úr Ő Főméltóságának beszéde, mellyel az 1931. évi július hó 18-ára egybehított 1931-1936-iki országgyűlést 1931. évi július hó 21-én az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen megnyitotta
1. szám. 3 talál elhelyezést, kétségtelen, hogy a mezőgazdasági népesség vásárlóerejének fokozása válik iparunk kedvezőbb alakulásának leghatalmasabb tényezőjévé. Az ipar helyzetének javítása érdekében az elmúlt országgyűlés létrehozta az iparfejlesztési törvényt, ami lehetővé teszi, hogy meglévő iparunkat még a fennálló vámvédelem egyes pontjainak enyhítése mellett is fenntartsuk, sőt annak fejlesztését is előmozdítsuk. Nemzetpolitikai és tzcc-'ális szempontból különös súlyt helyezünk kisiparunk megfelelő támogatására és felkarolására. Beruházásokat tervez a kormány az államvasutaknál, folytatja az útépítést, előmozdítja a gazdasági vasutak és az új hidak létesítését. Ezek az intézkedések a munkanélküliség enyhítését szolgálják és egyúttal fokozzák az ország gazdasági erejét. Mindezek az intézkedések azonban javítani fogják a kereskedelem mostani nehéz helyzetét is, amelynek orvoslása az ország gazdasági talpraállításának s megerősödésének fontos tényezője. Az előző országgyűlés a gyakorlatban jól bevált törvényalkotásokkal gondoskodott arról, hogy a közigazgatás lépést tartson a kor követelményeivel. Megalkotta a vidéki törvényhatóságok és a székesfőváros szervezeti reformját. Ezt a munkát tovább folytatva, következik a megyei városok és a községek reformja. A jó és gyors igazgatás biztosítása végett célszerű, gyakorlatias közigazgatási eljárási szabályok szükségesek. További fejlesztésre vár a közigazgatási bíráskodás rendszere is és mindenekelőtt rendezni kell a vármegyék, városok és községek háztartásának kérdését. A törvényhatósági választójog reformján ál szerzett tapasztalatok figyelembevételével a megkezdett ösvényen haladva, de mindig a nemzeti követelményekkel összhangban az országgyűlési választójogi törvény reformját a kormány alkalmas időben a törvényhozás elé kívánja terjeszteni. Közművelődési politikánk kettős alapgondolata : egyfelől a nemzeti eszmények erőteljes ápolása, másfelől a közoktatás minden fokán és minden fajta iskolában a gyakorlati irány fokozott hangsúlyozása. A nemzeti érzés ereje nemzeti fennmaradásunknak legfőbb záloga. A gyakorlatias irány kidomborítását pedig a példátlan megélhetési válságon kívül, amellyel társadalmunk küzködik, a technika és a természettudományok erőteljes előre törése követeli. Nagy örömmel állapítom meg, hogy az országnak nem magyar anyanyelvű fiai, — akik nemcsak jogilag, de ténylegesen is minden vonatkozásban teljesen egyenlő polgárai a magyar államnak s akik a kisebbségi jogok háborítatlan élvezetében vannak, — hagyományos hűséggel csüggnek a magyar hazán. A kormány különös gondot fordít a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtása mellett az anyanyelven történő oktatás fejlesztésére. Az igazságügyi vonatkozású törvényalkotások során olyan korszakos feladat vár az országgyűlésre, amely csak ritkán, több százados időközökben jut egy nemzet törvényhozásának. Bizonyára a feladat nagyszerűségének teljes megértésével és lelkes odaadással foglalkozik majd az országgyűlés Magyarország Magánjogi Törvénykönyvével, melynek megalkotása elé nagy várakozással tekint az egész nemzet. A nagy művel párhuzamosan kerül tárgyalásra a részvénytársasági jog, a szövetkezeti jog, a végrehajtási és a csődeljárás reformja. Ezeket a gazdasági élet tapasztalatai és a hazai tőkeképződés előmozdításának szempontjai sürgetik. A törvénykezés egyszerűsítésének műve még kiegészítésre szorul a békebíróság létesítése és a munkásbiztosítási bíráskodás reformja révén. A bűnügyi rendőrség megszervezése jelentős haladás lesz a büntető igazságszolgáltatás terén. i*
