Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.
Irományszámok - 1927-1199. Törvényjavaslat Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének törvényhozási tárgyalásáról
466 1199. szám. illeszkedjék bele a Törvénykönyv szövegébe, a Törvénykönyv különös szóhasználatával és különös szófordulataival, nemkülönben a módosításból kifolyóan vizsgálat alá vétessenek a Törvénykönyvnek mindazok a szabályai, amelyekre a módosítás valami kihatással lehet. Éppen azért, mert a rendszeres mű tárgyalása során könnyen előfordulhat az az eset, hogy valamely módosítás a javaslat egyéb rendelkezéseinek a módosítását is maga után vonja, biztosítani kellett a lehetőséget arra, hogy a Törvénykönyv egyes részleteit újabb megfontolás, szövegezés vagy a rendelkezések összhangba hozása végett az Országos Bizottságnak bármikor vissza lehessen adni. Ezt a miniszter vagy az előadó bármikor indítványozhatja. Rendelkezéseket tartalmaz ez a §. atekintetben is, hogy a részletes vita túlhosszúra ne nyúljék. Az alapos és részletes bizottsági tárgyalás után és a plénumban két-két felszólaló és az előadó felszólalása után a kérdés minden esetben annyira meg lesz már világítva, hogy a Ház a vitában megnyugtató döntést hozhat. A 3. §-hoz. Ez a §. a Törvénykönyv javaslatának felsőházi tárgyalását ugyanazok szerint az elvek szerint szabályozza, mint a 2. §. a képviselőházi tárgyalást szabályozta. A felsőház és a képviselőház között felmerülő ellentétek eloszlatását a javaslat a felsőházi törvényben lefektetett elveknek megfelelően kívánja elérni. A különbség csupán az, hogy a két ház külön-külön bizottságai elé a javaslat nem kerül, hanem a külön-külön bizottságok munkáját a mind a két házból alakított Országos Bizottság látja el. A 4. §-hoz. Az összeegyeztetés munkáját, ami alatt a kihirdetésre kerülő törvényszövegnek a tárgyalások anyagával összehasonlítását kell érteni, közönségesen egy erre rendelt külön bizottság végzi. A Törvénykönyv végleges szövegének átvizsgálását célszerűnek mutatkozik ugyancsak az Országos Bizottság elé utalni, mert az Országos Bizottság már különben is részletesen foglalkozott a javaslattal, ennélfogva a szövegegyeztetés és átvizsgálás munkáját is legcélravezetőbben tudja elvégezni. Amennyiben az egész bizottság közreműködése ebben a munkában nem látszik szükségesnek, a bizottságnak erre a munkára módjában lesz albizottságot kiküldeni. Az 5. §-hoz. Az életbeléptetésről rendelkező ez a §. külön indokolásra nem szorul. Budapest, 1931. évi május hó 20. napján. Dr. Zsitvay Tibor s. k., m. Jcir. igazságügyminiszter.