Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.
Irományszámok - 1927-1162. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1931/32. évi állami költségvetés tárgyában
268 1162. szám. Külön kiemeli a pénzügyi bizottság a kiküldetési és átköltözködési költségek csökkentését. A kiadásoknak ennél a csoportjánál egymagában 2-8 millió P a megtakarítás, a kiküldetési járandóságoknak kormányrendelettel történt apasztása és a kiküldetések számának a minimumra való redukálása folytán. Ez a redukció az előző évre hasonló célokra előirányzott összegekkel szemben átlag mintegy 24°/ 0-os megtakarítást jelent. Az állami adósságok előirányzata 651.750 P-vel csökkent. A csökkentett összeg keretében azonban gondoskodás történik az 1930 : XXXI. t.-c. alapján tervezett nagy beruházási kölcsönre előlegképpen felvett váltókölcsön szolgálatára szükséges 5 millió P-ről, valamint a földteherrendezéshez adandó állami* hozzájárulásra előirányzott 1 millió P-ről. Ezenkívül- gondoskodik a költségvetés a háború előtti adósságok rendezésére vonatkozó párisi egyezmények többletéről és egyes államadóssági hátralékoknak rendezésével kapcsolatos többletekről is. Rámutat a bizottság arra a körülményre, hogy az államnak a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló függő adóssága további jelentékeny csökkenést mutat. Az eredetileg 1.980 milliárd papírkorona, azaz 158*4 millió P adósság az 1930/31. évi költségvetésben számításba vett 82 8 millió P-vel szemben az 1931/32. évi költségvetésben már csak 60*1 millió P-vel szerepel. Ennek magyarázata, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal kötött egyezmény értelmében fizetendő rendes havi törlesztéseken felül a volt Osztrák Magyar Bank és a volt Állami Jegyintézet felszámolásával az állam javára jutó összegek, valamint a váltópénz kibocsátásából származó úgynevezett pénzverési nyereség, végül a Magyar Nemzeti Bank tiszta nyereségének az alapszabályok 99. cikke értelmében megállapított része is ennek az adósságnak a törlesztésére fordíttatik. A béJceszerződési terhek címén fizetendő összeg a jóvátételi bizottsággal 1924-ben létrejött megállapodás értelmében az 1931. naptári évre 8 millió, az 1932. évre pedig 9 millió aranykorona, úgyhogy az 1931/32. költségvetési évre 8*5 millió aranykoronáról, vagyis mintegy 9,867.000 P-ről kell gondoskodni, mi a megelőző költségvetési év vonatkozó előirányzatát 1,178.000 P-vel meghaladja. Az állami közigazgatás beruházásainak előirányzata a megelőző évvel szemben 1,063.800 P csökkenést mutat. A beruházások között nagyobbrészt csak a már megkezdett és folyamatban lévő munkálatok folytatására szükséges összegek irányoztattak elő. Szélesebb körű beruházási akció folyamatba tételére ugyanis csak a tervbe vett külföldi kölcsön felvétele esetén lesz meg a lehetőség. A bevételek előirányzata tekintetében megállapítja a bizottság, hogy a pénzügyi kormányzat nagy óvatossággal és körültekintéssel járt el. Az egyes bevételi források előirányzatánál gondos mérlegeléssel vétettek figyelembe azok az eltolódások, amelyek a gazdasági helyzet kedvezőtlenebb alakulása és egyéb körülmények folytán várhatók. A bevételek előirányzata, mint a bizottság már rámutatott, 17,908.000 P-vel kisebb az 1930/31. évi költségvetésben előirányzott bevételeknél, és 75-1 millió P-vel alatta marad az 1929/30. költségvetési évben tényleg befolyt összegnek. Bízvást remélni lehet tehát, hogy az előirányzott bevételek tényleg be is fognak folyni. Különösen a közvetett adónemeknél és pedig, mint említtetett, elsősorban a vámbevételeknél számít az előirányzat csökkenő bevételekre, míg az egyenesadóknál az 1930 : XLVIL t.-c.-kel bevezetett különadó révén a többi egyenesadónál számításba vett apadás mellett is 15,800.000 P többlet irányoztatott elő. Jelentős többletet vár a költségvetés a tárcabevételeknél is, amelyeknél az előző évi összeget 15,952.900 P-vel meghaladó bevételt irányoz elő. Ennek magyarázata az, hogy ezúttal a költségvetésbe vétettek fel azok az összegek is, amelyek a beruházások keretében az előző években engedélyezett kölcsönök után kamat- és tőketörlesztés címén várhatók.
