Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1162. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1931/32. évi állami költségvetés tárgyában

1162. szám. 265 tételeknek a kereskedelmi szerződések nyomán történt mérséklése, a behozatali többletnek a belső termelés fejlődése és az igénybevett nagyobb külföldi kölcsönök felhasználása után történt eltűnése, stb. Ezek a körülmények az államháztartási egyensúly érdekében is szükségessé tették, hogy az állami kiadások csökkentessenek és a bevételekkel összhangba hozassanak. Ezt a célt az 1931/32. évi költségvetés határozottan kifejezésre juttatja, amikor az egyik oldalon a bevételeket nagy körültekintéssel és óvatossággal irányozza elő, a másik oldalon pedig a kiadásokat a várható bevételek mérvéig leszorítja. A pénzügyi bizottság véleménye szerint a takarékosság óvatos keresztülvitele tekintetében a költségvetés mindenben a lehetőségek keretei között maradt, az állami élet feltétlen követelményeinek teljesítését nem gátolja, s ott ahol erre lehetőség kínálkozik, a céltudatos takarékosságot megvalósítani igyekszik. Ugyancsak a realitás és a várható helyzet figyelembe vétele mellett állapítja meg a költségvetés az állami bevételek előirányzatát is. Ezért a bizottság véleménye szerint a költségvetés a jelenlegi viszonyok között elérhető legmegfelelőbb biztosítása az államháztartás további vitelének s így azt a t. Képviselőháznak általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlja. A költségvetés részleteit tekintve, a bizottság kiemeli a következőket : Az 1931/32. évi költségvetés mérlege 1.364,893.000 P kiadást és 1.365,893.000 P bevételt, tehát 1,000.000 P bevételi többletet mutat. Ebből 878,251.000 P kiadás és 878,751.000 P bevétel, tehát 500.000 P többlet az állami közigazgatásra, 486,642.000 P kiadás és 487,142.000 P bevétel, tehát 500.000 P többlet az állami üzemekre esik. A költségvetésben előirányzott kiadások között azonban 43,439.000 P beruházás van, amelyből 23,689.000 P az állami közigazgatásra és 19,750.000 P az állami üzemekre esik. E beruházások nélkül a költségvetés tulajdonképpen 44,439.000 P bevételi többletet mutatna és pedig 24,189.000 P-t az állami közigazgatásnál és 20,250.000 P-t az állami üzemeknél. Az előző 1930/31. évi költségvetéssel összehasonlítva, az állami közigazgatás kiadásainál 17,438.000 P, bevételeinél 17,908.000 P, az állami üzemek kiadásainál 15,799.000 P, bevételeinél pedig 17,299.000 P csökkenés mutatkozik. Rámutat azonban a bizottság, hogy a végrehajtott megtakarítások tulajdonképpen az itt kimutatott összegeknél nagyobbak, miután a költségvetésben több olyan kiadási többlet fedezetéről is gondoskodni kellett, melyek egyes törvények alapján automatikusan jelentkeznek, illetőleg, amelyek az utóbbi időben hozott törvények vagy megkötött egyezmények folyományaképpen merülnek fel. Ezek a kiadások az elért megtakarítások egyrészét felemésztik. Ilyen nagyobb kiadási többletek például a nyugellátások többlete, a békeszerződési terhek emelkedése, a népszámlálás feldolgozásának költségei az 1930 : XXV. t.-c. alapján, az Országos Társadalombiztosító Intézettel kapcsolatban felmerült többlet az 1930 : XXVII. t.-c. alapján, a B. csoportba tartozó tisztviselők illetményeinek, valamint a nem állami tanszemélyzet természetbeni járandóságainak rendezése, stb. Ezek a kiadási többletek az állami közigazgatásnál mintegy 8-1 millió P-re tehetők, úgyhogy a többi kiadás apadása tulajdonképpen 25*5 millió P, miből 1*1 millió P a beruházásokra, 244 millió P pedig a rendes és átmeneti kiadásokra esik. Hasonló kiadási többletek merültek fel az állami üzemeknél is és pedig a nyugellátások többlete, a kölcsönszolgálat emelkedése, a postatakarékpénztárnál a budapesti zálogkölcsön közvetítő intézeteknek átvétele folytán jelentkező kiadási többletek, valamint a takarékbetétek és folyószámlakövetelések emelkedésévél kapcsolatban fizetendő kamattöbbletek, végül a B. csoportba tartozó tisztviselők illetKépv. iromány. 1927—1932. XXIV. kötet. 34 \