Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.
Irományszámok - 1927-1134. Törvényjavaslat a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről
124 1134. szám. Biztosítja először a jelzálogi fedezet. À jelzálogjog ugyanis a követelés biztosítására tovább is fennáll azzal a változással, hogy a hitelező személye változott, az eredeti hitelező helyébe ugyanis a Szindikátus lépett azokkal a változásokkal, amelyek a követelésnek az átalakításával szükségképpen állanak be. A helyzet a jelzálogi fedezet szempontjából javul, mert a teherrendezési eljárás során az ingatlan jelzálogos terhei az ingatlan teherbíróképességének megfelelően alakíttatnak át, hiszen az eljárás éppen az ingatlan túlterhelését van hivatva megszüntetni. A Szindikátussal szemben szerzett könyv- és kötvénykövetelés jóságát ezenkívül az államkincstár szavatossága biztosítja. Az államkincstárnak ez a szavatossága teljes, felel a hitelező javára jóváírt* egész összegért és annak kamatáért, amennyiben pedig kötvényt kapott a hitelező, a kötvény kamatainak és tőketörlesztésének fizetéséért. A szavatosság természetszerűen fennáll nemcsak az eredeti hitelezővel szemben, hanem amennyiben a könyvkövetelés másra száll át, a jogutóddal szemben, kötvénykibocsátás esetében pedig, a kötvény mindenkori birtokosával szemben is. Az államkincstárnak ez a szavatossága a törvénynél fogva áll fenn, a szavatosság jogügyleti megalapítására tehát esetenkint nincs szükség. Különálló ettől az a szavatosság, amelyet az államkincstárnak a Szindikátussal szemben kell vállalnia arra, hogy fedezni fogja azokat az esetleges hiányokat, amelyek abból állanak elő, hogy az adós földbirtokosoktól nem folynak be a Szindikátushoz teljes összegben azok a befizetések, amelyek a hitelezők javára jóváírt követeléseknek, illetőleg a kötvényszolgálatnak az ellentételei. Ezt a szavatosságot az államkincstár és a Szindikátus között kötendő szerződés fogja 'megalapítani, ilyen értelmű szerződéses kötelezettség vállalására ad felhatalmazást a pénzügyminiszternek a törvényjavaslat 1. §-ának (2) bekezdése. Hogy ebből a szavatos-, ságból eredő kötelezettség teljesítésének költségvetéstechnikai akadályai ne merüljenek fel, a törvényjavaslat azt a rendelkezést is tartalmazza, hogy a szükséges összeget mindig már a félév elején kell előlegképpen a Magyar Pénzügyi Szindikátus rendelkezésére bocsátani. Természetes, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus az előleg után megfelelő kamatot köteles téríteni és az előleget köteles elszámolni. A kötvények árfolyamának megszilárdítását célozza a javaslat 1. §-ának az; a rendelkezése, hogy a költségvetésbe évenk'nt fel kell venni bizonyos összeget, amelyet — amennyiben a szavatosságból eredő kötelezettség teljesítésére nem szükséges — kötvényvásárlás útján tartalék képzésére kell felhasználni. A törvényjavaslat 2. §-a a földtí her rendezési kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló követelések körét állapítja meg. Ugyanez a §. kimondja, hogy a kibocsátható kötvények mennyiségét a mutatkozó szükséghez és a pénzpiac helyzetéhez képest a Szindikátussal együtt a minisztérium állapítja meg. Nem lehet ugyanis előre megállapítani, hogy mennyi kötvényre lesz szükség és gondosan kerülni kell, hogy a feltétlenül szükséges mértéket meghaladó kötvénymennyiség kerüljön forgalomba. A kamatozás mértékének, valamint a törlesztés részletes feltételeinek a megállapítását a javaslat a pénzügyminiszterre bízza, mert ezeknek a kibocsátáskor fennálló pénzügyi helyzethez kell igazodniok. A kötvények árfolyamának biztosítására szolgálnak a 3. §. rendelkezései, amelyek a kötvényeket óvadékképessé és pupilláris biztosítékkal felruházott értékpapírokká nyilvánítják, továbbá a 4. §., amely a kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló jelzálogjoggal biztosított követeléseket végrehajtás, csőd és kényszerfelszámolás hatálya alól a kötvény birtokosok jogainak oltalma érdekében kiveszi. Tekintve a kötvény kibocsátásához fűződő közhiteli szempontokat és tekintve
