Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

1026. szám. 47 folytán, ily irányú kívánság teljesítése elé mindig akadályokat gördíthet. El kell azonban ismerni, hogy az együttműködés kérdésének jó megoldása sokkal nehezebb feladat, mint a csatlakozásé. Mert míg ez utóbbi esetben a csatlakozó és rendszerint igen kis telep egyszerűen megszünteti működését és az energiát azontúl nagyban olcsóbban veszi, mint ahogyan ő maga fejlesztette, telepét pedig legfeljebb hideg tartalékképpen tartja fenn, addig az együttműködés esetében mindkét telep tovább jár, közösen megállapítandó üzemterv szerint. Ennek a tervnek elkészítése akkor, ha különböző tulajdonosok telepeiről van szó és így a műszaki és szorosan vett gazdasági szempontokon kívül másodrendű érdekek, sőt érzelmi momentumok is érvényesülnek, igen nehéz. Az energiagazdasági érdek azt kívánná, hogy a gazdaságosabban dolgozó telep vigye az alapterhelést, a kevésbbé gazdaságosan dolgozó telep pedig csak a csúcsterhelés idejében lépjen működésbe. Az üzemterv mikénti kidolgozásába belejátszik még a két telep nagyságrendje, a fogyasztóterületekhez való fekvésük stb. További kérdés lehet a fogyasztott tüzelőszer eredete, ára stb. Önként értődik, hogy az együttműködő telepek vezetésének (a kommandónak) egységesnek kell lennie és rendszerint ez a pont okozza a legtöbb súrlódást és nehézséget, mert a megoldás kétségtelenül mindkét fél önállóságának csorbításával jár és a leggyakrabban nem lehet elkerülni, hogy ez a csorbítás a két felet ne érintse egyformán. Pedig ez az együttműködés a benne résztvevő engedélyeseken kívül az ország energiagazdaságának érdekeit— a rendkívül nagy tüzelőszermegtakarítás folytán — a legközelebbről érinti. Hihető, hogy egyedül az a lehetőség, hogy a felügyeleti hatóság a törvény erejénél fogva az együttműködést adott esetben kikényszerítheti, a feleket rendszerint arra fogja bírni, hogy a megegyezés útját keressék és, hogy így a kényszer alkalmazására a legritkább esetekben kerül .sor. Önként értődik, hogy mind csatlakozás, mind együttműködés esetében az engedélyes továbbra is az energiaszolgáltató üzlet tulajdonosa, illetve haszonélvezője marad, e réven őt károsodás vagy egyéb hátrány semmiképpen nem érheti. A 42. § szerint közhasználatú villamosmű energiafeleslegét más műnek átengedheti, ezzel elősegítvén a koncentráció térfoglalását. A közhasználatú villamosművek abban is megállapodhatnak, hogy energiatelepeik gazdaságos működésének előmozdítása érdekében azok között állandó kapcsolatot létesítenek (ez a kooperáció), vagy, hogy valamelyikük energiatelepének üzemét teljesen megszünteti és egész szükségletét egy vagy több más engedélyestől szerzi be (ez viszont a csatlakozás esete). Megállapodhatnak abban is, hogy fogyasztóterületeikből egymásnak egyes így racionálisabban ellátható részeket átengednek. Ezeknek a megállapodásoknak érvényességéhez, minthogy azok az engedélyokiratban rögzített feltételek módosítására céloznak, a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Az említett megállapodásokban saját használatú villamosmű fenntartója is részt vehet. Ily esetben a saját használatú villamosműre a vezetés, a kezelés és az ellenőrzés tekintetében a törvénynek a közhasználatú műre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez egyszersmind magyarázatát adja a 7. § második bekezdésében foglalt ama rendelkezésnek, hogy a bejelentés alá eső saját használatú villamosművet a csatlakozás lehetőségének biztosításával kell létesíteni. A 43. § azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kereskedelemügyi miniszter, ha megállapítja, hogy valamely engedélyes fogyasztóterületének megnövekedett szükségletét nem képes ellátni, vagy a szükséges energiát mástól előnyösebb feltételek mellett szerezhetné be, mint aminő feltételek mellett maga fejlesztheti, végül, ha azt energiagazdasági vagy közbiztonsági szempontokból egyébként szükségesnek látja, az engedélyest fel is hívhatja, hogy az előbbi § alá eső meg-