Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

38 1026. szám. kincsekben s ezért azoknak mennél gazdaságosabb és eredményesebb felhasználására kell törekedni. Ezzel kapcsolatosan külön is kifejezésre juttatja a törvényjavaslat, hogy az ország energiagazdaságának érdeke szempontjából a vízierő igénybevételét más fejlesztési módnál megfelelőbbnek kell tekinteni. A szakasz a törvényhatóságot, a megyei várost és a községet abban az esetben, ha a saját területén felmerülő villamosenergia szükséglet fedezésére kíván vállalkozni, előnyben akarja részesíteni. Ez az előny állhat abban, hogy más pályázóval szemben, egyenlő feltételek mellett az engedélyokiratot a törvényhatóságnak, a megyei városnak, illetőleg a községnek kell kiadni, még abban az esetben is, ha a másik pályázó vízierőt akarna energiafejlesztésre igénybe venni. Ezen túlmenően állhat az előny abban is, hogy amennyiben az engedélyokiratért versenytárgyalás hirdetése előtt egyedül a törvényhatóság, a megyei város vagy a község folyamodott és előterjesztett ajánlata az ország energiagazdaságának érdeke szempontjából megfelelő, a versenytárgyalás kihirdetését mellőzni is lehet. A 11. §-hoz. A szakasz részletesen felsorolja, hogy mit kell az engedélyokirat szövegében feltüntetni. E részben arra törekszik, hogy az engedélyes jogi helyzete az engedélyokiratban pontosan meg legyen határozva, hogy abból mindazok a kötelezettségek, amelyek az engedélyest akár a köz, akár a fogyasztók irányában terhelik és mindazok a jogok, amelyek megilletik, határozott kifejezést nyerjenek. Meg kell állapítani az engedélyokiratban egyebek között az energiaszolgáltatás általános és részletes feltételeit, az árszabást, továbbá, hogy az engedélyes köteles-e a hatóságoknak, a közintézményeknek és a közvilágítás céljaira kezdvezményeket nyújtani és ha igen, milyeneket, úgyszintén, hogy az engedélyes biztosított-e a községnek haszonrészesedést és ha igen, minőt. Fel kell tüntetni az engedélyokiratban egyebek közt azt is, hogy az engedélyes minő határidőn belül köteles a mű létesítéséhez szükséges építési engedély kiadását kérni s hogy ennek a határidőnek elmulasztása esetében az engedélyokirat hatályát veszti. Az engedélyokirat nagy jelentőségénél fogva a szakasz az iránt is rendelkezik, hogy az engedélyokirat kiadását a hivatalos lapban, valamint az érdekelt törvényhatóság hivatalos közlönyében közzé kell tenni és hogy ebbe a közleménybe az engedélyokirat mely adatait kell felvenni. A 12.—18. §-okhoz. Az engedélyesnek a közhasználatú villamosmű létesítése céljából szükséges építkezések, végrehajtásához építési engedélyt, az ily mű üzembehelyezéséhez üzembehelyezési engedélyt kell szereznie. Ezeket az engedélyeket a kereskedelemügyi miniszter adja meg. Miután a 14. § hatodik bekezdése szerint az építési engedély a telephez és a vezetékekhez szükséges épületek, építmények és berendezések felállításának építésrendészeti szempontból való engedélyezését is magában foglalja, az eljárás lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá válik. A 13. § szerint az építési engedély megadása iránt előterjesztett kérelem alaki kellékeit, az ily kérelemhez szükséges mellékleteket, valamint a mellékletekül megszabott tervek, műszaki számítások és műszaki leírások elkészítésének módját a kereskedelemügyi miniszter fogja rendelettel megállapítani. Hasonlóképpen a kereskedelemügyi miniszter fogja, az érdekelt miniszterekkel egyetértve, megállapítani az építési engedély és az üzembehelyezési engedély kiadását megelőző eljárás részletes szabályait. Emellett azonban a törvényjavaslat maga is több rendelkezést tartalmaz az építési engedély kiadásával kapcsolatosan az érdekelt közületek, hatóságok és magánosok meghallgatása és az építési engedélybe felveendő feltételek megállapítása tekintetében (14. § első és második bekezdése). Ezenfelül felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy a léte-