Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról
1026. szám. 33 fejlődött, 1 ) Olaszország pedig, ahol az energiaellátásnak íőforrásai a vízierők, ezeken keresztül a háramlás útján érvényesül az állami gazdálkodás irányzata. Nagyjára ez a helyzet Ausztriában is. A törvényjavaslat ennek ellenére, számolva az államháztartás mai helyzetével, az állami gazdálkodás kiépítésének eszközeiről a törvény keretében külön nem gondoskodik s ezzel a villamosítási tevékenységet egyelőre a magánvállalkozás kezében hagyja meg. A vállalkozói kedv élesztésére céloz a törvénynek az az intézkedése, amely az 1907. évi III. t.-c. alapján nyújtható kedvezmények egy részét az újonnan létesülő közhasználatú, valamint lényeges bővítés esetén a már meglévő villamosművekre is kiterjeszti, ha bizonyos közérdekű feltételeknek megfelelnek. A keletkező vállalatoknak kölcsönnel, vagy részvény-, illetve üzletrész jegyzéssel való támogatására, általában az energiagazdálkodás fejlesztésére a törvényjavaslat energiagazdasági alapot teremt s ennek táplálására, a törvényhozás külön felhatalmazása alapján, a szolgáltatott energia árának legfeljebb 2°/ 0-ig menő illeték kirovását engedi meg. Ez az intézkedés a fogyasztóközönség alig érezhető megterhelésével 2 ) igyekszik azokat az anyagi eszközöket megteremteni, amelyek az adott súlyos hitelviszonyokra való tekintettel a keletkező új energiaszolgáltató vállalatokat a kezdet nehézségein átsegíthetik. Az állam segítő kezének alkalmazása annál indokoltabb ezen a téren, mivel az eddig lebonyolított villamosítások az ország 3440 községéből kereken 600 községnek ellátását oldották meg, e 600 község azonban az ország összlakosságának 56°/ 0-át [képviseli. Más szóval a feladat hálátlanabb, a tőkére kevésbbé kecsegtető részének megoldása áll előttünk, a még hátralevő 2840 község villamosításában. Hasonló eszközökkel oldotta meg Franciaország az utóbbi években agrárjellegű vidékeinek villamosítását. A francia akció arányaira jellemző, hogy egyedül 1927-ben 150 millió frc (34 millió pengő) állami kölcsön nyújtásával szövetkezeti alapon 3000 község villamosítását hajtották végre. A törvényjavaslat szabályozza a villamos energia behozatalának és kivitelének kérdését s ezt a törvényhozás engedélyétől teszi függővé s csak a határszéli forgalomban jelentkező kisebb jelentőségű behozatal és kivitel engedélyezését utalja a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe, aki az ilyen ügyekben a belügyminiszterrel egyetértésben határoz. A kérdés ilyetén rendezése közgazdasági, biztossági és politikai megfontolásokon nyugszik. Az Országos Energiagazdasági Tanács szervezésével a törvényjavaslat olyan tudományos készültségű és gyakorlati szakférfiakból álló véleményező és tanácsadó testületet kívánt megalkotni, amely a törvény végrehajtásával s az energiagazdálkodás fejlesztésével kapcsolatban felvetődő elvi jelentőségű és vitás kérdésekben, az egyoldalú érdekeltségi felfogástól ment, tárgyilagos bírálatot tud gyakorolni. Az energiaárak és az ellátás kiterjesztésének megokoltsága körül felmerülő i) Pl. Németország közületi és közületi érdekeltségű telepei 1900-ban 23%, 1913-ban 67% és 1928ban 85'4% erejéig vettek részt a közellátásban. A legnagyobb német víllamosmű az Elehtrowerke A. G* a birodalom kezén van, külön nagy művei vannak Poroszországnak, Pomerániának, Hamburgnak* Bajorországnak, Badennek stb. stb. E művek adózás tekintetében a magánvállatokkal egyenlő elbánásban részesülnek s mégis üzletszerű tartalékolások mellett bruttó jövedelmük tekintélyes százalékát szállítják be közpénztárakba. Svájc 103 műve közül 46 állami tulajdonban van, 22 vegyes vállalat s csak 35 van magánkézen. a ) A székesfőváros a közelmúltban a külföldi kölesönök kamatainak törlesztése címén 10%-kal terhelte villamosművének fogyasztóit. Még nagyobb terhet viselt a fogyasztóközönség a szénbányák jóléti és produktív beruházásainak fedezésére kiszabott szénfelárakban, a kötött széngazdálkodás idején. ÍCépv. iromány. 1927—1932. XXIII. kötet. 5