Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

1026. szám. 33 fejlődött, 1 ) Olaszország pedig, ahol az energiaellátásnak íőforrásai a vízierők, eze­ken keresztül a háramlás útján érvényesül az állami gazdálkodás irányzata. Nagy­jára ez a helyzet Ausztriában is. A törvényjavaslat ennek ellenére, számolva az államháztartás mai helyzeté­vel, az állami gazdálkodás kiépítésének eszközeiről a törvény keretében külön nem gondoskodik s ezzel a villamosítási tevékenységet egyelőre a magánvállal­kozás kezében hagyja meg. A vállalkozói kedv élesztésére céloz a törvénynek az az intézkedése, amely az 1907. évi III. t.-c. alapján nyújtható kedvezmények egy részét az újonnan létesülő közhasználatú, valamint lényeges bővítés esetén a már meglévő villamos­művekre is kiterjeszti, ha bizonyos közérdekű feltételeknek megfelelnek. A keletkező vállalatoknak kölcsönnel, vagy részvény-, illetve üzletrész jegyzéssel való támogatására, általában az energiagazdálkodás fejlesztésére a törvényjavaslat energiagazdasági alapot teremt s ennek táplálására, a törvényhozás külön fel­hatalmazása alapján, a szolgáltatott energia árának legfeljebb 2°/ 0-ig menő ille­ték kirovását engedi meg. Ez az intézkedés a fogyasztóközönség alig érezhető megterhelésével 2 ) igyekszik azokat az anyagi eszközöket megteremteni, amelyek az adott súlyos hitelviszonyokra való tekintettel a keletkező új energiaszolgál­tató vállalatokat a kezdet nehézségein átsegíthetik. Az állam segítő kezének alkalmazása annál indokoltabb ezen a téren, mivel az eddig lebonyolított villa­mosítások az ország 3440 községéből kereken 600 községnek ellátását oldották meg, e 600 község azonban az ország összlakosságának 56°/ 0-át [képviseli. Más szóval a feladat hálátlanabb, a tőkére kevésbbé kecsegtető részének megoldása áll előttünk, a még hátralevő 2840 község villamosításában. Hasonló eszközökkel oldotta meg Franciaország az utóbbi években agrárjellegű vidékeinek villamo­sítását. A francia akció arányaira jellemző, hogy egyedül 1927-ben 150 millió frc (34 millió pengő) állami kölcsön nyújtásával szövetkezeti alapon 3000 község villamosítását hajtották végre. A törvényjavaslat szabályozza a villamos energia behozatalának és kivitelének kérdését s ezt a törvényhozás engedélyétől teszi függővé s csak a határszéli forga­lomban jelentkező kisebb jelentőségű behozatal és kivitel engedélyezését utalja a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe, aki az ilyen ügyekben a belügyminisz­terrel egyetértésben határoz. A kérdés ilyetén rendezése közgazdasági, biztos­sági és politikai megfontolásokon nyugszik. Az Országos Energiagazdasági Tanács szervezésével a törvényjavaslat olyan tudományos készültségű és gyakorlati szakférfiakból álló véleményező és tanács­adó testületet kívánt megalkotni, amely a törvény végrehajtásával s az energia­gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatban felvetődő elvi jelentőségű és vitás kérdé­sekben, az egyoldalú érdekeltségi felfogástól ment, tárgyilagos bírálatot tud gyakorolni. Az energiaárak és az ellátás kiterjesztésének megokoltsága körül felmerülő i) Pl. Németország közületi és közületi érdekeltségű telepei 1900-ban 23%, 1913-ban 67% és 1928­ban 85'4% erejéig vettek részt a közellátásban. A legnagyobb német víllamosmű az Elehtrowerke A. G* a birodalom kezén van, külön nagy művei vannak Poroszországnak, Pomerániának, Hamburgnak* Bajor­országnak, Badennek stb. stb. E művek adózás tekintetében a magánvállatokkal egyenlő elbánásban részesülnek s mégis üzletszerű tartalékolások mellett bruttó jövedelmük tekintélyes százalékát szállítják be közpénztárakba. Svájc 103 műve közül 46 állami tulajdonban van, 22 vegyes vállalat s csak 35 van magánkézen. a ) A székesfőváros a közelmúltban a külföldi kölesönök kamatainak törlesztése címén 10%-kal terhelte villamosművének fogyasztóit. Még nagyobb terhet viselt a fogyasztóközönség a szénbányák jóléti és produktív beruházásainak fedezésére kiszabott szénfelárakban, a kötött széngazdálkodás idején. ÍCépv. iromány. 1927—1932. XXIII. kötet. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom