Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

1026. szám. 31 A törvényjavaslat ezeknek a nagy energiagazdasági és nemzetgazdasági céloknak szolgálatába kívánja a villamosítást állítani akkor, amikor a központi engedélyezés és ellenőrzés elvének, mint egyik alapvető intézkedésének alkalmazásával a villamos energiát szolgáltató vállalatokat kiemeli a helyi és partikuláris érdekek nyűgéből. Ezt a célt szolgálja az egységes rendszer kötelező alkalmazásának a közhasználatú és saját használatú művekre való egyetemes kiterjesztése is, mert e nélkül sem a rossz gazdaságossággal dolgozó energiatelepeknek a termelésből való fokozatos kiiktatása, sem a kedvező ökonómiával dolgozó saját használatú művek fölös energiájának a közfogyasztás céljaira való hasznosítása nem volna keresztülvihető. Ennek a célnak szolgálatában állanak a törvényjavaslatnak azok az intézkedései, amelyek a villamosmű építésének, valamint üzemvitelének hatósági ellenőrzését és pedig utóbbit személyzeti vonatkozásaiban is, szabályozzák, mert hisz a törvénynek végső célkitűzése arra irányul, hogy az ország összes gazdaságosan dolgozó energiatelepei együttműködésben egyetlen nagy országos vezetékrendszeren lássák el az ország energiaszükségletét. Az egységesítésnek és racionalizálásnak ezt az egész országot felölelő koncepcióját a törvényjavaslat a szerzett jogoknak s az autonóm testületek eddig élvezett előjogainak tiszteletbentartásával igyekszik megvalósítani. A törvényjavaslat rendező kézzel nyúl bele a villamosművek árszabásába is, de az engedélyokiratban lefektetett árszabástól elütő árak miatt az engedélyes és fogyasztó között netalán felmerülő vitákat nem adminisztratív úton dönti el, hanem a törvényjavaslatban megalkotott külön szakbíróság elé utalja. A törvényjavaslat másik alapvető intézkedése, hogy — a kisajátítás lehetővé tétele mellett — a vezetékjog megalkotásával azokon a technikai, biztossági és magánjogi nehézségeken kíván segíteni, amelyek a mai viszonyok között a távolsági ellátásban egyedül szóbajövő nagyobb feszültségű vezetékek elhelyezése körül merültek fel. A magyar villamosítási mozgalom ugyanis, bárha arányaiban a gazdagabb nyugati államokét nem is közelíti meg, háború utáni fejlődésében nagyjára az ott kijelölt csapáson haladt. E fejlődési iránynak jellemzői az energiafejlesztés központosítása s ennek révén a helyi ellátásnak háttérbeszorulása a nagyfeszültségű távvezetékeken lebonyolódó távolsági ellátással szemben. E fejlődési irányról adnak számot a hivatalos statisztikának azok az adatai, hogy már 1925-ben 211 közhasznú és részben közhasznú energiatelepünk 336 községet látott el 3,909.820 lélekszámmal, míg 1927-ben a telepek száma 219, az ellátott községek száma pedig 470 volt, 4,395.636 lélekszámmal.

1

) Ugyanezekben az években a fejlesztett összes energiamennyiség 460 millió, illetve 606'6 millió kwó, az egyegy főre eső energiamennyiség pedig 58, illetve 76 kwó volt. Még jobban szembeötlik a fejlődésnek ez az iránya a vezetéképítő tevékenység statisztikájából, amely a nagyobb feszültségű távvezetékek erős gyarapodásáról számol be.

2

) *) Amíg tehát 1925-ben egy-egy telepre átlag kereken 1-6 község, 185.000 lélek és 2,180.000 kwó esett, ezek a számok 1927-ig 2-14 községre, 200.000 lélekre és 2,760.000 kwó-ra emelkedtek. a

) Az 1924. évben, amikor a háború után megindult villamosítás kétségtelenül első depressziójával küszködött, 284 km az engedélyezett vezetékek hossza, míg ez a hossz 1925-ben 511 km-re, 1926-ban 1214 km-re, 1927-ben 1433 km-re, 1928-ban 1986 km-re növekedett s a gazdasági depresszió jegyében lezajlott 1929. esztendőben is 1638km volt. Ami viszonyaink között középfeszültségűnek vehető 3000—15.000 V-os vezetékek hossza e közben 1924-ben még csak 59 km, 1925-ben már 182 km, 1926-ban 553 km, 1927-ben 682 km, 1928-ban 464 km, 1929-ben pedig 442 km. A 22.000—35.000 V-os nagyobb feszültségek csak 1925-ben bukkannak fel. Az ilyen feszültséggel kiépült első vezetékek hossza ebben az évben 51 km, 1926-ban 33 km, 1927-ben már 140 km, 1928-ban 378 km, 1929-ben 313 km, a 60.000—100.000 V-os legnagyobb feszültségűeké pedig 1928-ban 145 km, 1929-ben pedig 160 km.