Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról
Í0a6. szám. 29 jelentőségét kellő világításba helyezi az az adat, hogy míg Svájc 1910-ben 29*6 millió q importált tüzelőszerért 94*5 millió frc-kal adózott a külföldnek, az európai szénválság kulminálása idején 1920-ban csaknem ugyanezért a mennyiségért (29'1 millió q) 601 millió frc-ot, vagyis az előbbi összegnek több mint hatszorosát volt kénytelen fizetni. A villamos energiagazdálkodás jelentőségének a fentiekben vázolt fokozatos kibontakozásával párhuzamosan haladt az egyes államoknak az ügy törvényes rendezésére irányuló igyekezete. Hogy csak a bennünket közelebbről érdeklőket említsük, Svájc 1916-ban, Olaszország 1919-ben, Franciaország 1920-ban és 1923-ban, a Cseh-Szlovák köztársaság 1923-ban, Angolország 1919-ben és 1922 ben, leggyökeresebben azonban 1926-ban, Románia 1924-ben, Ausztria 1922-ben és 1929-ben alkotta meg ilyen célzatú törvényeit. Svájc néhány szakaszos törvénye a vízierők intenzív kihasználásának előmozdítását vette célba. Ilyen célzatú Olaszország törvénye is, amely az újonnan kiépített vízierők javára a teljesítmény, a távolsági vezetékek javára pedig a beépített rézsúly arányában államsegélyt biztosít. Franciaország a vízierők kihasználása mellett, a távolsági vezetékek és falusi hálózatok kiépítését támogatja az állam nyújtotta olcsó kamatozású kölcsönökkel. Angolország első ízben a villamosítás menetének ellenőrzésére hivatott felügyeleti szervek megalkotásával igyekezett az elaprózódó és rendszertelenül folyó villamosítás menetébe beleavatkozni, majd amikor ez az intézkedés nem bizonyult hatályosnak, független és csak a parlamentnek felelős szakférfiakból teljhatalmú központi bizottságot szervezett a villamosítás racionalizálására s azt programmjának végrehajtására 33% millió font kölcsön igénybevételére hatalmazta fel. Angliában, a szabad kereskedelem klasszikus hazájában, a villamos energia forgalombahozatala ma tulajdonképpen állami monopólium, amennyiben a termelésnek és különösen az elosztásnak a régi kezekben való meghagyása mellett, az energia nagyban való forgalombahozatala csak a szóbanforgó központi bizottság útján van megengedve. Csehország törvénye az állami, illetve közületi gazdálkodás irányában halad, amennyiben a magántőkét a villamos energiaellátásra alakult vállalatokban csak 40°/o erejéig tűri meg, egyben a költségvetésében rendszeresített hitelkeretekből az ilyen vállalatokat részesedés vállalásával támogatja. A román energiatörvény egységes, az illetékes szakminisztérium útján meg- • alkotandó villamosítási terv keretében első helyen a vízierők, másodhelyen a szénhulladékok értékesítését tolja előtérbe, míg a földigáznak villamos energiafejlesztésre való felhasználását energiagazdasági megfontolások alapján 1 ) csak kivételképpen tűri meg. Az osztrák villamosságügyi törvények a vezetékjog biztosítása mellett tisztán a villamos energiaszolgáltató vállalatok létesítésének és tevékenységének s az egy-egy tartomány, illetve több tartomány érintésével kiépülő vezetékek vezetékjogának szabályozására szorítkoznak. A magyar villamosítási mozgalom, bárha arányaiban a gazdagabb nyugati államokét nem is közelítette meg, mégis különösen a háború utáni időkben figyelemreméltó fejlődést ért el, amely fejlődés a törvényes rendelkezés szükségességét maga is felvetette, de elodázhatatlanul szükségessé vált ez a rendezés az ország általános energiahelyzetének gyökeres megváltozásából kifolyóan is. x ) A földgáz hőenergiája a technika mai állása mellett az ismeretes gázgépekben mechanikai munka -alakjában csak mintegy 23%-ig hasznosítható, míg melegtermelésben (pl. kerámiai stb. üzemek) 80%-ig.
