Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1096. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

338 1096, szám. Senki sem törődik azzal a munkásréteggel, amely mindennap élete veszélyeztetésével végzi a legnehezebb és legfárasztóbb munkát. Senkinek sem jut eszébe megvizsgálni, hogy a bányakapitalisták az elnököknek, igazgatósági tagoknak és részvényeseknek százezreket fizetnek minimális vagy semmi munkáért, senkinek sem jut eszébe megvizsgálni, hogy a szénkartel hogyan drágítja a szén árát, mennyivel drágább az, mint a békeidőben, mennyivel drágább a cement és egyéb melléktermékek és mire fordítják az ebből keletkezett jövedelmet. Régen túl vagyunk már azon, hogy a magántulajdon elvére való hivatkozással ki lehessen fosztani egy egész munkásosztályt, nyomorba, nélkülözésbe lehessen taszítani tízezreit az embereknek.» — «Követeljétek munkátok után a becsületes megélhetést és ne nézzétek tétlenül tovább ezt a végpusztulást s azt, hogy a bányakapitalisták hogy zsarolnak ki bennünket, hogy vágják zsebre a profitot akkor, amidőn a nép dolgozói éheznek és ezren járják a kálváriát.» —• «Bátrak, íiősök a föld alatt, meghunyászkodnak minden vasalt nadrágos skribler előtt, amint a föld fölé kerülnek.» — «Az üzem menete nem teszi lehetővé, hogy erre a 2—3 órás tüntetésre ők is beszüntessék a munkát. Volt idő, amikor ez ugyan nem volt probléma, de ma nem akarjuk, hogy a kapitalizmus gyűlölködésének még több áldozata legyen.» —• «Ne higyjétek, hogy a tőke megkönyörül rajtatok, hogy megsajnálja gyermekeiteket, vagy talán azt mondja, hogy magyar bányászról van szó, nem bocsátok el senkit, azt nem, mert a tőke szeme előtt mindig a profit áll. íme, láthatjátok mennyi magyar bányászt tettek kenyértelenné, hánynak kellett kivándorolni és hányan vannak munka nélkül. Egy bányakapitalista sem mondotta azt, hogy ezek magyarok és magyar testvéreinket meg kell menteni az éhhaláltól.» — «... a tőke nem olyan jó hazafi, ha profitról van szó. Irgalmatlanul hajtja végre azt, ami mellett biztosítva látja a profitját !» Ennek a sajtóterméknek szövege az izgatás bűntettének tényelemeit nem tünteti fel. A vád tárgyává tett sajtóközlemények szerzője megállapítható nem volt, mert Esztergályos János a «Bányamunkás» című időszaki lapnak felelős szerkesztője országgyűlési képviselő lévén, a mentelmi jogára tekintettel kihallgatható nem volt, ama felhívásnak pedig, hogy a cikk szerzőjét 8 nap alatt jelentse be, mert ellenkező esetben a vizsgálat a fokozatos sajtójogi felelősség elvénél fogva ellene lesz elrendelve, nem tett eleget, s így a St. 35. §-a értelmében a cikkben foglalt, sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntette miatt a sajtójogi felelősség Esztergályos János országgyűlési képviselőt, mint felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel.Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1930. évi december hó 10. napján tartott ülésében. Kálmán Jenő s. k., a mentelmi bizottság előadója. Hajós Kálmán s. k., a mentelmi bizottság elnöke.