Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról
22 1026. szám. miniszter rendelkezik. Az alap bevételeiről, kiadásairól és felhasználásáról a kereskedelemügyi miniszter az országgyűlésnek évenkint jelentést tesz. 59. §. (i) A jelen törvény végrehajtásával és általában az ország energiagazdaságával kapcsolatos kérdésekben véleményadás céljából szakférfiakból Országos Energiagazdasági Tanácsot kell felállítani. (s) A Tanács elnökből, alelnökből és tizenkét kinevezett tagból áll. Elnökét és alelnökét a kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére az államfő, a tizenkét tagot az energiagazdasági szakkérdésekkel és villamossági ügyekkel foglalkozó tudományos egyesületek és érdekképviseletek által jelölt szakférfiak sorából a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. (s) Az elnök, az alelnök és a tagok kinevezése három évre szól, de újabb három-három évre ismételten is meghosszabbítható. Az elnök, az alelnök és a tagok e működésükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A Tanács kinevezett tagjai a kinevezés elfogadásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Tanács működésében résztvesznek. (*) A Tanácsba valamennyi tárca állandó képviselőt küld ki. A Tanács ülésein a kereskedelemügyi miniszter, továbbá bármelyik tárca esetenkint kijelölt külön kiküldöttjeivel is képviseltetheti magát. Az ily külön kiküldötteknek, valamint az állandó tárcaképviselőknek a Tanács üléseiben csupán tanácskozási joguk van, de szavazati joguk nincs. A Tanács üléseinek idejéről a tárgysorozat közlésével esetenkint minden minisztert értesíteni kell. (s) A Tanács szervezetét egyebekben a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg. Nagyobb jelentőségű ügyekben, ha ezek természete ezt különösen megköveteli, a kereskedelemügyi miniszter előadót jelölhet ki. Ügyrendjét a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával a Tanács maga állapítja meg. 60. §. (i) Az e törvény 39. §-ának harmadik, 43. §-ának harmadik és negyedik bekezdésében, 45. §-ában és 49. §-ának harmadik bekezdésében említett jogviták eldöntésére alakuló bíróság elnökből és négy tagból álló tanácsban határoz. A tanácsba mindegyik fél egy-egy tagot jelöl ki, a tanács elnökét és másik két tagját pedig a kereskedelemügyi miniszter által kinevezett harmincöttagú állandó bírói testületből a testület elnöke jelöli ki. A tanács elnökének jogi, a bírói testület elnöke által kijelölt két tagjának pedig mérnöki képesítésű szakférfiúnak kell lennie. (2) Amennyiben az 1911 : 1. törvénycikknek a választott bíróságról szóló rendelkezései értelmében a fél helyett a választott bírót a rendes bíróságnak kellene kijelölni, a kijelölést a jelen szakasz rendelkezéseinek megfelelően a budapesti királyi törvényszék elnöke foganatosítja. (3) A bíróság az eléje utalt ármegállapítási kérdésekben az energiaszolgáltatás önköltségeinek figyelembevételével és a 39. § esetében annak szem előtt tartásával határoz, hogy akár az energiaszolgáltató fél jövedelmének fokozását, akár az energiát fogyasztók terheinek mérséklését az energiaárak megállapítása vagy megváltoztatása csak addig a mértékig szolgálhatja, amelyben azt az érvényben álló energiaárak megállapítása idejében számításba vett energiaszolgáltatási önköltségnek az energiát szolgáltató féltől függetlenül bekövetkezett időközi változása megokolttá teszi. (4) A bíróság eljárásának szabályait és ügyrendjét, elnökének és tagjainak tiszteletdíját, a tiszteletdíjaknak és az eljárás egyéb költségeinek előlegezését és viselését a minisztérium rendelettel szabályozza. Az eljárási szabályokban mindegyik félnek biztosítani kell a jogot, hogy a tárgyalásra két-két képviselőt küldhet.
