Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról
1026. szám. 19 1. ha az engedélyes az engedélyokiratban megszabott határidő alatt építési engedélyt önhibájából nem kér (11. § első bekezdésének 9. pontja), ha építési engedélye hatályát veszti (14. § negyedik bekezdése), avagy, ha villamosművét az üzembehelyezési engedélyben megszabott idő alatt (16. § harmadik bekezdése) önhibájából üzembe nem helyezi ; 2. ha az engedélyes üzemét abbanhagyja és a kereskedelemügyi miniszter által megállapított időn belül újból meg nem indítja ; 3. ha az engedélyes jogi személy megszűnik ; 4. a háramlás alá eső részeiben a háramlás beálltával ; 5. az engedélyokiratban megszabott idő (11. § első bekezdés 10. pont) lejártakor. 52. §. A kereskedelemügyi núniszter az engedélyokirat hatályát az engedélyesnek a lejárat előtt legalább tíz évvel előterjesztett kérelmére és az érdekelt törvényhatóságok, megyei városok és községek meghallgatása után egyszer, legfeljebb húsz évvel meghosszabbíthatja, ha az engedélyes a villamosművet lényegesen bővíti, vagy átalakítja és hozzájárul az energiaárak számottevő leszállításához. 53. §. (i) Az engedélyes személyes körülményeiben beálló oly változás, amelynek folytán részére új engedélyokiratot nem lehetne kiadni (5. §), az engedélyokirat hatályát csak akkor szünteti meg, ha az engedélyes építési engedélyt még nem kapott, vagy a kiadott építési engedély alapján az építkezést meg nem kezdte. (a) Ha az engedélyes ellen csődöt nyitottak, a csődtömeggondnok — amennyiben az üzembehelyezés (16. §) még meg nem történt — a felszámolási határnap elteltéig a csődbíróság felhatalmazásával, a felszámolási határnap után a csődválasztmány határozata alapján az engedélyről lemondhat* (3) Az engedélyes elleni csődönkívüli kényszeregyességi eljárás megindítása után az engedélyes a villamosmű létesítésére és üzembehelyezésére irányuló jogcselekményeket — ideértve az építési engedély és az üzembehelyezési engedély kiadása iránti kérelem előterjesztését is — csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával végezhet. (4) Ha az engedélyest az 5. § első bekezdésének 4. pontjában említett bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, de a kereskedelemügyi miniszter az engedélyokiratot nem kívánja visszavonni (.50. §), az idézeti rendelkezésben megjelölt időtartamra az engedélyes köteles üzletvezető felelős képviselőül oly önjogú személyt kijelölni, akit képviselőül a kereskedelemügyi miniszter is elfogad. (5) Az engedélyes gondnokság alá helyezése esetében a gondnok a második bekezdésben megjelölt feltételek meglétében az engedélyről a gyámhatóság jóváhagyásával lemondhat. A gyámhatóság jóváhagyása szükséges ahhoz is, hogy a gondnok a közhasználatú villamosmű létesítésére irányuló munkálatokat vagy a már meglévő villamosmű üzemét folytathassa. (s) Ha az -engedélyes magyar állampolgárságát elveszti, az 5. § második bekezdését kell megfelelően alkalmazni. X. fejezet. A megváltás és a háramlás. 54. §. (1) Az engedélyokirat alapján létesített mű üzembehelyezésétől számított harminc év eltelte után az állam a közhasználatú villamosműnek a villamos energia távolsági vezetésére szolgáló berendezését, a község és a város a villamos energia elosztására szolgáló berendezéseknek a területén levő részét megválthatja. A megváltás tárgyául az említett berendezések az elhelyezésükre szolgáló ingatlanokkal és ingatlanon fennálló dologi jogokkal, valamint minden tartozékukkal és a felújítási alappal együtt szolgáinak. 3*
