Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

1026. szám. 17 az intézkedés hatálya a bírói eljárás befejezéséig fennmarad. VIII. fejezet. Változás a közhaszná­latú villamosmü vezetésében. 46. §. (1) Az engedélyokirat átszáll az engedélyes örökösére, még pedig az engedélyokirat alapján kiadott további engedélyekkel és a létesített villamos­műhöz tartozó vagyontárgyak tulajdo­nával együtt. (2) Ha az engedélyes örököse cselekvő­képtelen, korlátoltan cselekvőképes vagy oly személy, aki e törvény 5. §-a értelmében engedélyokiratot nem kap­hatott volna, az engedélyes személyes körülményeiben beálló változás ese­tére szóló rendelkezéseket (53. §) kell megfelelően alkalmazni. (3) Az örököst a kereskedelemügyi miniszter felelős vezetőül képviselő (5. § második bekezdése) kirendelésére kö­telezheti, ha egyébként az üzem meg­felelő vezetését biztosítva nem látja. 47. §. (1) Közhasználatú villamos művet akár üzembehelyezve, akár a létesítés folyamatbanléte alatt élők kö­zött elidegeníteni, bérbe vagy haszon­bérbe adni csak a maga egészében vagy olymódon megosztva lehet, amily módon megosztva engedélyokirat ki­adásának is helye van (2. §). A keres­kedelemügyi miniszter más megosztást is megengedhet. (2) Az elidegenítéshez, bérbe- vagy haszonbérbeadáshoz a kereskedelem­ügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást nem lehet megtagadni, ha a vevő, a bérlő, vagy a haszonbérlő oly vállalkozó, akinek részére engedély­okiratot képviselő kijelölése nélkül is ki lehetne adni. A jóváhagyással a ki­adott engedélyek a vevőre, illetőleg a bérleti vagy haszonbérleti szerződés tartamára a bérlőre szállanak át. (3) A kereskedelemügyi miniszter a jóváhagyást felelős vezetőül képviselő (5. § második bekezdése) kirendelésé­től teheti függővé. Ily esetben a vevő, a bérlő vagy a haszonbérlő a megkö­tött szerződéstől elállhat. 48. §. (1) Az engedélyes ellen vezetett végrehajtás során, az engedélyes csőd­jében vagy a létrejött kényszeregyes­ség értelmében foganatosított értéke­sítés esetében a már üzembehelyezett villamosművet csak mint jogi egy­séget vagy a kereskedelemügyi minisz­ter jóváhagyásával megállapított terv szerint megosztva lehet értékesíteni. Ez a rendelkezés nem akadályozza a villamosmü használatára rendelt, de azzal tartósan össze nem kapcsolt és üzemének folytatásához nem nélkülöz­hetetlen raktári tartalékkészleteknek, szerszámoknak és egyéb eszközöknek önálló értékesítését, egyes vagyontár­gyakra a tulajdoni igény érvényesíté­sét vagy vételáruk behajtása végett egyes vagyontárgyak végrehajtás út­ján való értékesítését. (2) A villamosművet vagy annak egy részét az előbbi bekezdés értelmé­ben jogi egységként megszerző a szer­zés időpontjától kezdve engedélyes­ként köteles eleget tenni a jelen tör­vényben, valamint az engedélyokirat­ban és az engedélyekben megszabott kötelezettségeknek. (3) A végrehajtási és csődeljárásnak, valamint a csődönkívüli kényszeregyes­ségi eljárásnak a villamosművek te­kintetében az előbbi bekezdések ren­delkezései folytán szükséges külön sza­bályait a minisztérium rendelettel álla­pítja meg. 49. §. (1) Ha a közhasználatú villa­mosmü üzemének működése megsza­kad, úgy, hogy tartós szünetelésétől kell tartani és a jelen törvény VII. feje­zete alapján célravezető intézkedést nem lehet tenni, továbbá, ha az üzem vezetésében, működésében vagy az üzemvezető személyében — különösen az engedélyokirat átruházása, az enge­délyes halála vagy az engedélyes elleni csőd megnyitása után — olyan nyo­matékos, aggodalmat keltő körülmény merül fel, amelynek alapján az üzem folytatásának tartós megszakadásától Képv. iromány. 1927—1932. XXIII. köte*. ;-;

Next

/
Oldalképek
Tartalom