Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1069. A képviselőház véderő és közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a honvédség, vámőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében szolgálatot teljesített legénységi állományú egyéneknek a köz- és magánszolgálatban alkalmazásáról" szóló 1065. számú törvényjavaslat tárgyában

256 1069. szám. 7. A katonai bűnvádi eljáráson kívül történt lefokozás következtében. 8. Az igazolványnak a jó minősítés (1. §.) elvesztése folytán* történt elvonása következtében. Az igazolványnak a 6., 7. és 8. pont értelmében való elvonását az érdekelt miniszter (4. §. utolsó bekezdés) mondja ki. Az első bekezdés 7. és 8. pontjában említett esetekben az igazolványt csak akkor lehet újból kiállítani, ha az érdekelt a lefokozás tekintetében hozott, illetőleg az igazolvány visszavonását kimondó jogerős határozat keltétől számítva legalább két évet szolgált és a két év elteltével az igazolvány kiállítására nézve a jelen törvényben előírt egyéb feltételeknek megfelel. 17. §. Az e törvény értelmében kiállítandó igazolványok, valamint az igazolványosok részéről a törvény alapján benyújtott mindazok a folyamodványok, amelyek fenntartott állások elnyerésére, gyakorlati próbaszolgálat teljesítésének, próbaképen való alkalmazásnak engedélyezésére, vagy valamely tanfolyamra való felvételre irányulnak, illetékmentesek. A beadványhoz eredetiben, vagy másolatban csatolt összes mellékletek, nemkülönben az előbb említett folyamodványoknak és azok mellékleteinek mindennemű hitelesítései, hacsak az e törvényen alapuló igények érvényesítésére használtatnak, szintén illetékmentesek. 18. §. E törvény hatálybalépésével az 1873 évi II. t.-c. hatályát veszti, azonban az annak alapján szerzett igények és igazolványok érvényben maradnak. Az alkalmazást illetőleg azonban ezekre is ennek a törvénynek a rendelkezései irányadók. 19. §. A csendőrség és rendőrség legénységi állományába csakis katonai kiképzést nyert egyének vehetők fel. Amennyiben a csendőrség és rendőrség létszáma így nem lenne kiegészíthető, e célból oda a honvédelmi miniszter hozzájárulásával más egyének is felvehetők. Ez a rendelkezés az érdekelteknek e törvényen alapuló egyéb igényét nem érinti. 20. §. A törvény 5. §-a szerint fenntartott, — de az igazolványosok által meg nem pályázott állásokra — valamint a fenn nem tartott állásokra pályázók közül, egyenlő feltételek mellett elsőbbség illeti meg, a viselt katonai rendfokozatra való tekintet nélkül, a vitézi rend tagjait, valamint mindazokat, akik az 1914—18. évi világháború alatt arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek, vagy ebből a szolgálatukból kifolyólag rokkantakká váltak. 21. §. Az igazolványosoknak ebben a törvényben biztosított igénye a törvény életbelépésétől számított két éven belül nem érvényesíthető az állami, törvényhatósági, megyei városi, községi hivatalnál, intézetnél, intézménynél, vállalatnál, üzemnél tényleg alkalmazott gyakornokokkal, kezelőkkel, napidíjasokkal (havidíjasokkal), napibéresekkel (havibéresekkel) szemben, akik a törvény életbelépése idején legalább 6, illetőleg 12 évet kifogástalanul már eltöltöttek. 22. §'. A létszámcsökkentés folytán végelbánás alá vont közszolgálati alkalmazottaknak az 1923. évi XXXV. törvénycikkben biztosított az a joga, hogy ha újból alkalmazásukat kérik, minden más pályázót megelőznek, az e törvényen alapuló igény jogosultságot nem korlátozza. 23. §. Ha a jelen törvény 7. §-a értelmében kötelezett vállalat a fenntartott állások betöltésénél a jelen törvény rendelkezéseit figyelmen kívül hagyja, úgy az illető állásra pályázott igényjogosult, valamint az érdekelt miniszter, amennyiben pedig az álláspályázat hirdetésének mellőzésével töltetett volna be, ezenkívül bármelyik igényjogosult is, attól a naptól számított 15 napon belül, amikor a fenntartott állás betöltése közhírré tétetett, vagy ennek híjján tudomására jutott, felszólalással élhet annál a miniszternél,