Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1069. A képviselőház véderő és közigazgatási bizottságának együttes jelentése "a honvédség, vámőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében szolgálatot teljesített legénységi állományú egyéneknek a köz- és magánszolgálatban alkalmazásáról" szóló 1065. számú törvényjavaslat tárgyában

254 1069. szám. 12. §. 1. Az állami vagy az állami­val egyenlőnek tekintendő, vagy azzal az érvényben álló jogszabályok sze­rint a nyugellátás szempontjából viszo­nosságban álló szolgálatba a jelen törvény szerint fenntartott állásra ki­nevezett igazolványosnak a honvéd­ségnél, vámőrségnél, folyamőrségnél, vagy csendőrségnél tényleges minőség­ben töltött mindazt a szolgálati idejét, amelynek alapján az igazolványos a mindenkor érvényben álló ellátási tör­vény, vagy szabályzat szerint a ka­tonai nyugellátásra, vagy végkielégí­tésre már igényt szerzett, a nyug­ellátás szempontjából be kell számí­tani abban az esetben, ha az igazol­ványosnak a honvédség, vámőrség, fo­lyamőrség vagy csendőrség köteléké­ből történt elbocsátása és az újabbi alkalmazása között 5 esztendő még nem telt el. 2. A honvédségnek, vámőrségnek, folyamőrségnek vagy csendőrségnek nyugállományából a jelen törvény sze­rint fenntartott állásra kinevezett iga­zolványosnak a nyugdíjazott állapot­ban töltött ideje a nyugellátás szem­pontjából nem számítható be, de a szolgálat folytonossága szempontjából nem tekinthető megszakításnak. 3. A jelen törvény szerint fenntar­tott állásra kinevezett igazolványos­nak azt a szolgálati idejét, amely után végkielégítésben részesült, a nyugellá­tás szempontjából — az 1. bekezdés­ben meghatározott feltételek fennfor­gása esetén is —- csak akkor lehet be­számítani, ha az igazolványos a fel­vett végkielégítést a fenntartott állásra történt kinevezésétől számított 90 na­pon belül teljes összegében vissza­téríti. 4. Ha a jelen törvény szerint fenn­tartott állásra olyan igazolványos ne­veztetik ki, aki a megelőző állása után részére folyósított állandó ellátást (nyug­díjat) egy összegben megváltotta, az a szolgálati idő, amely után részére a megváltott nyugellátás (nyugdíj) meg­állapíttatott, beszámítás tárgya akkor sem lehet, ha e megváltási összeget hajlandó lenne visszatéríteni. 5. Ha az igazolványos nem a nyug­díjazott állapotból neveztetik ki a jelen törvény szerint fenntartott állásra, újabb alkalmazása után •>— az 1. és 3. bekezdésben megkívánt feltételek fenn­forsr asa esetén is — csak akkor tarthat ellátásra (nyugdíjra vagy végkielégí­tésre) igényt, ha az újabbi alkalmazás­ban legalább 5 évig teljesített meg­szakítás nélkül tényleges szolgálatot. 6. Ha a jelen törvény szerint fenn­tartott állásra kinevezett igazolványos i— mielőtt ellátásra (nyugdíjra, vég­kielégítésre) az 5. bekezdés szerint igényt szerezhetett volna — a szol­gálat kötelékéből bármi okból kiválik, a korábbi állása után folyósított, de a»3. bekezdés értelmében általa vissza­fizetett végkielégítést, részére újból ki kell adni. 7. Az állami szolgálattal a nyug­ellátás szempontjából viszonosságban álló szolgálatba kinevezett igazolvá­ny ost ól az előző szolgálatban eltöltött idő beszámításáért utánfizetést, illető­leg járulékoknak utólagos befizetését követelni nem lehet. 8. Az 5. és 6. bekezdésben foglalt rendelkezések a fenntartott állásra ki­nevezett igazolványosnak özvegyére (árváira) nézve nem nyerhetnek alkal­mazást és amennyiben az 1. bekezdés­ben megkívánt feltételek fennforog­nak, az özvegyi nyugdíjra (végkielé­gítésre) való igény jogosultság tekin­tetében az elhalt igazolványosnak a jelen törvény szerint fenntartott állásra mindenkor érvényben álló ellátási jog­szabályok irányadók. 13. §. 1- Az 5. §. 2. bekezdésének a) és b) pontjai alatt felsorolt hatósá­gokhoz, hivatalokhoz, intézetekhez, vál­lalatokhoz és üzemekhez, az irodai vagy kezelési szakhoz tartozó tiszt­viselői állásra kinevezett (megválasz­tott, alkalmazott) igazolványos erre az állásra rendszeresített legalsóbb fize­tési osztálynak legalacsonyabb fizetési

Next

/
Oldalképek
Tartalom