Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1068. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, pénzüögyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról" szóló 1026. számú törvényjavaslat tárgyában

232 1068. szám. és a leggyakrabban előforduló egyéb munkálatokért járó kártérítésnek azt a mértékét, amelyet kár bizonyítása nélkül lehet követelni. (3) Az e szakaszon alapuló kártérítési igény attól a naptól számított egy év alatt évül el, amelyen a, károsult a kárról tudomást szerzett. (4) Az engedélyes az ingatlan tulajdonosával vagy birtokosával a kártérítés tekintetében az *előbbi bekezdésektől eltérően is megállapodhatik. Ily megállapodással a vezetékjog gyakorlásával rendszerint nem járó rendkívüli károkért való felelősséget kizárni vagy az előbbi bekezdésben megbatározott elévülési időt megrövidíteni nem lehet. 29. §. (1) Saját használatú villamosmű létesítése vagy kibővítése végett kisajátítási jogot — ideértve az építményi jog és a használati szolgalom alapítását is — csak annyiban lehet engedélyezni, amennyiben annak a vállalatnak a javára, amely az ily villamosművet létesíteni kívánja, a fennálló jogszabályok értelmében kisajátításnak helye van. (2) Az ily villamosmű javára engedélyezett vezetékjog a 24. § (2) bekezdésének 2. pontjában említett jogosítványra nem terjedhet ki. V. fejezet. A villamosművek üzemének fenntartása. 30. §. (1) Közhasználatú villamosmű műszaki vezetését csak az láthatja el, akinek a kereskedelemügyi miniszter által előírt szakképzettsége van. (2) Ha az engedélyesnek a megkívánt szakképzettsége nincs meg, vagy a mű műszaki vezetését nem kívánja személyesen ellátni, köteles szakképzett üzemvezetőt alkalmazni. (3) Üzemvezető alkalmazása nem érinti az engedélyes vagyonjogi felelősségét az üzem vezetése tekintetében fennálló kötelezettségek megszegéséért, még akkor sem, ha az üzemvezető személyének megválasztásában, a felügyelet gyakorlásában, utasítások adásában és a tennivalók teljesítéséhez szükséges eszközök nyújtásában a kellő gondosságot kifejtette. Ez a felelősség az e törvény alapján kiszabott bírságokra, valamint az üzemvezetés körében elkövetett cselekményeknek vagy mulasztásoknak e törvényben meghatározott jogkövetkezményeire is kiterjed, a büntetőjogi felelősségre azonban egyébként az erre vonatkozó jogszabályok irányadók. 31. §. (1) Közhasználatú villamosművekben az üzem folytatásával járó azokra a munkákra, amelyek végzéséhez a kereskedelemügyi miniszter bizonyos szakismeretek igazolását szabja meg, a megfelelő szakismeretekkel rendelkező egyéneket kell alkalmazni. (2) Közhasználatú villamosműben külföldi állampolgárt csak akkor lehet alkalmazni, ha a külföldi állampolgár által vállalt munkakör ellátására alkalmas magyar állampolgár nem található és ezen az alapon a kereskedelemügyi miniszter a külföldi állampolgár alkalmazását megengedi. Ez a rendelkezés nem érinti a külföldiek munkavállalásának az erre vonatkozó külön jogszabályokban megállapított általános előfeltételeit. 32. §. (1) Az engedélyes köteles: 1. a villamos energiát az engedélyben vagy utóbb megállapított áramnemben, periódusszámmal és feszültséggel fejleszteni, vezetni és szolgáltatni ; 2. berendezéseit a jó üzemvitel követelményeinek megfelelő, műszakilag kifogástalan állapotban tartani, megújításukról is gondoskodni és azokat megváltás vagy háramlás esetében a megváltásra, illetőleg a háramlásra jogosultnak ugyanilyen állapotbán átadni ; 3. a fogyasztóknak villamos energiaszükségletét a fogyasztóterületen az engedélyokiratban meghatározott min-