Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

1026. szám. 9 javára változatlanul fennmaradnak. E használati szolgalom és építményi jog telekkönyvi feltüntetésének részletes szabályait az igazságügyminiszter ren­delettel állapítja meg. (s) A közhasználatú villamosmű tu­lajdonosa a terhelt telek tulajdonosá­val kötött megállapodás alapján az építménybért vagy járadékot az ötö­dik bekezdésben említett változások esetére is egyszersmindenkorra meg­szabhatja és tőkével is megválthatja. A megváltásra vonatkozó megállapo­dást a telekkönyvben fel kell jegyezni. A megváltásnak a jelzá ogos hitele­zőkkel szembeni hatályára az 1927: XXXV. t.-c. 29. és 30. §-ait kell meg­felelően alkalmazni. (9) Az e szakasz értelmében meg­alapított használati szolgalommal vagy építményi joggal terhelt ingatlanokat csak az említett jogok fenntartásával lehet végrehajtás útján vagy egyéb­ként értékesíteni. Az ingatlannak ily joggal terhelése az ipari vállalatok központi telekkönyvébe való bejegy­zést nem akadályozza (1928 : XXI. t.-c. 7. § második bekezdése). (10) A használati jog és az építményi jogalapján az engedélyes az ily módon elhelyezett berendezéseit esetenkénti külön kártalanítás fizetése nélkül hasz­nálhatja, kezelheti és javíthatja, az elő­álló rendkívüli károkat azonban köte­les megtéríteni. (11) A használati szolgalom és az építményi jog tekintetében esetleg szükséges külön szabályokat a keres­kedelemügyi miniszter, az igazságügy­miniszterrel és a földmívelésügyiminisz­terrel egyetértve, rendelettel állapítja meg. 24. §. (1) A közhasználatú villa­mosmű javára az üzem folytatásához szükséges vezetékek és berendezések felállítása céljából a kereskedelemügyi miniszter vezetékjogot állapíthat meg oly ingatlanok tekintetében, amelyek rendeltetésszerű használatát a vezeték­jog tartósan nem akadályozza és ame­lyeken a vezetékjog megállapítását a 22. § második bekezdésében említett vagy más közszempontok sem akadá­lyozzák. (2) Az engedélyes a vezetékjog alap­ján: 1. a villamos energia vezetéséhez szükséges vezetékeket és azok tartozé­kait, az átalakító- és kapcsolóberende­zéseket, úgyszintén a csővezetékeket és a csatornákat is az építési engedéllyel jóváhagyott terveknek és az érintett területekre vonatkozó külön jogszabá­lyoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően utcákon, tereken, közuta­kon, vizeken, hidakon, viaduktokon, alagutakban, átereszeken, általában köz­tulajdonban álló földterületeken saját költségén elhelyezheti, azokat javít­hatja ós karbantarthatja, azokkal vas­úti üzemi célokat szolgáló területeket, folyó- és állóvizeket, végül más villamos­vezetékeket kereszt zhet ; 2. földfeletti és földalatti vezetéke­ket, magántulajdonban álló telkeken, kivéve azonban a házak udvarát és az ezekkel összefüggő vagy külön be­terített kerteket, átvezethet s az ehhez szükséges tartószerkezeteket — az el­osztó berendezéshez tartozókat elke­rülhetetlen szükség esetében épületek tetőzetén vagy külsején is — saját költségén elh lyezheti, javíthatja és karbantarthatja ; 3. a vezetékek mentén lévő fákat, bokrokat, fák és bokrok ágait, gallyait és gyökereit saját költségén eltávolít­hatja, ha ezt a vezetéknek és tartozé­kainak llállítása, javítása, karbantar­tása elkerülhstethnül szükségessé teszi, vagy erre üzemzavar megakadályozása céljából van mellőzhetetlenül szükség és az ingatlan tulajdonosa vagy bir­tokosa a költségek előlegezése mellett megszabott méltányos határidő alatt a szükséges munkálatot el nem végzi. A tulajdonos vagy a birtokos felhívá­sát mellőzni Lhet, ha a munka el­végzése fenyegető veszély folytán ha­laszthatatlanul sürgős. (3) Ha a közhasználatú villamosmű­höz tartozó vezeték építését valamely

Next

/
Oldalképek
Tartalom