Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1055. A képviselőház igazságügyi bizottságának "egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatos rendlekezésekről" szóló 809. számú törvényjavaslat tárgyában

170 1055. szám. szerződés értelmezésére szolgáljanak. Ha pedig az eset körülményeiből az tűnik ki, hogy a felek az okiratba fel nem vett megállapodás nélkül a szerződést nem kötötték volna meg, az egész szerződés semmis. A szerződésre megszabott alak megtartása szükséges a szerződés bármely pontját módosító vagy kiegészítő utólagos megegyezésnek érvényességéhez is. 4. §. A törvényszabta írásbeli alakhoz szükséges, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél, aki a szerződéssel terhet vagy kötelezettséget vállal, sajátkezüleg aláírja vagy sajátkezű kézjegyével lássa el. A kézjegynek kir. közjegyző vagy kir. bíróság által hitelesítve vagy annak feljegyzése mellett, hogy kitől származik, két tanutói előtt emez ve kell lennie. Ha a szerződéssel mind a két fél vállal terhet vagy kötelezettséget (kétoldalú szerződés), mindegyiknek ugyanazt az okiratot kell aláírnia vagy kézjegyével ellátnia. Több példányban kiállított szerződési okirat tekintetében elegendő, ha mindegyik fél a másiknak szánt példányt írj a aia vagy látja el kézjegyével a megszabott módon. Közokirat pótolj a az előző bekezdésben meghatározott alakot. 5. §. Ha a szerződés megkötéséhez közokirat szükséges, az ajánlatot és elfogadását külön-külön közokiratba lehet foglalni. 6. §. Ha a törvény meghatározott alakot szab meg, ez az alak olyan megegyezésre is irányadó, amely a szerződésnek jövőbeli megkötésére irányul (előszerződés). 7. §. Egyoldalú jognyilatkozatra a jelen törvény előző rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 8. §. Oly meghatalmazás érvényességéhez, amely a törvény szerint írásbeli alakhoz kötött jogügylet létesítésére irányul, a meghatalmazásnak a jogügyletre megszabott írásbeli alakba foglalása szükséges. A kir. közjegyzőnek vagy bejegyzett ügyvédnek jogügylet kötésére adott meghatalmazás érvényességéhez — hacsak külön törvény mást nem rendel — a meghatalmazás egyszerű írásbafoglalása akkor is elégséges, ha a jogügyletre magára az egyszerű írásbeliségen túlmenő alaki kellék van megszabva. A meghatalmazás alaki hiányát az ügyletnek egyszerű írásbeli alakban kijelentett utólagos jóváhagyása, valamint az is pótolja, hogy a jogügylet a meghatalmazó fél elfogadott teljesítésével foganatba ment. 2. A kötelező írásbafoglalás esetei. 9. §. A szerződésnek vagy az egyoldalú jognyilatkozatnak írásbafoglalása szükséges a következő esetekben : 1. vagyonnak (ideértve az örökséget is) mint egésznek vagy hányadrészének, de nem egyedileg meghatározott egyes vagyontárgyaknak átruházása vagy haszonélvezettel terhelése ; 2. ingatlan adásvétele és egyéb oly szerződés, amellyel valaki akár visszteher fejében, akár anélkül ingatlant átruház vagy az átruházásra kötelezettséget vállal ; ingatlant terhelő dologi jog megalapítása, ilyen jognak terhelése vagy ezekre irányuló kötelezettség vállalása ; továbbá lemondás az ingatlant terhelő dologi jogról ; 3. ötven kat. holdnál nagyobb ingatlanra vonatkozó haszonbérlet ; továbbá bármely ingatlanra vonatkozó bérlet vagy haszonbérlet felmondásának hat évnél hosszabb időre kizárása ; amennyiben lakbérleti szabályrendelet szerint a felmondásnak rövidebb időre kizárásához is írásbafoglalás szükséges, a szabályrendelet rendelkezése irányadó ; 4. ajándékozási ígéret ; továbbá követelésnek ingyenes engedményezése vagy elengedése az ajándékozás szándékával, kivéve, ha az engedményezett vagy elengedett követelés okiraton alapszik és ezt az okiratot a megaján-