Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1055. A képviselőház igazságügyi bizottságának "egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatos rendlekezésekről" szóló 809. számú törvényjavaslat tárgyában

166 1Ö55. szám. csőn felvételére, tartozás elismerésére vagy az előbbi 1. pontban megjelölt valamely jogügylet létesítésére irányul.» A 12. §. szövegének a feje elhagyásával ennek a bekezdésnek a szövegét új alakban fogadta el a bizottság a következőképen : «12. §. Telekkönyvi jognak jogügyleten alapuló megszerzésére, megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozó telekkönyvi bejegyzést csak a telekkönyvi szabályoknak megfelelő alakban kiállított okirat alapján szabad elrendelni. Bekebelezés elrendeléséhez — törlés kivételével — még az is szükséges, hogy akár a bekebelezés alapjául Szolgáló okiraton, akár a bekebelezést kérő beadványon kir. közjegyző hitelesítse az aláírását vagy nagy- és kisközségek területén fekvő ingatlanok tekintetében a községi elöljáróság tanúsítsa a személyazonosságát annak, aki ellen a bekebelezés irányul ; nem szükséges ez a hitelesítés vagy tanúsítás, ha az okirat, amelynek alapján a bekebelezést kérik, közokirat, vagy ha az okiratot vagy a beadványt a m. kir. kincstár, köztestület, közintézet vagy más közintézmény törvényes vagy perbeli képviseletére hivatott személy vagy kir. közjegyző készítette vagy bejegyzett ügyvéd készítette, illetőleg ellenjegyezte. A községi elöljáróságnak a 2. bekezdés korlátai között is csak olyan esetben szabad a telekkönyvi bekebelezés alapjául szolgáló okiraton vagy beadványon a kiállító fél személyazonosságát tanúsítania, ha a községben nincs kir. közjegyzői iroda. E §. rendelkezései nem érintik egyes intézeteknek követeléseik telekkönyvi biztosítása és a végrehajtás tekintetében külön törvényben biztosított jogait. A jelen §-ban meghatározott alakiság hiánya nem érinti a jogügylet érvényességét, ha az egyébként a tör vény szabta alaknak megfelel.» A 13. és 14. §. töröltetett. A 15. §. a bizottság szövegezése szerint újonnan számozva 13. számot kap és a szöveg végéhez egy új kiegészítő pontot az alábbi szöveggel : «Nem szükséges ez az ellenjegyzés azokhoz a beadványokhoz, amelyeket a m. kir. kincstár, köztestület, közintézet, más közintézmény vagy törvény alapján illetékmentességet élvező intézet, törvényes vagy perbeli képviseletére hivatott személy készített és ellenjegyzett.» A javaslat 16. §-a helyett új 14. §. gyanánt a következők beiktatását fogadta el a bizottság : «14. §. A kir. közjegyzőkről szóló 1874 : XXXV. t.-c. 58. §-a úgy módosul, hogy kir. közjegyző olyan esetekben, amelyekben a jogügylet érvényességéhez közokirat nem szükséges, a fél kérelmére magánokiratot is készíthet, de csak akkor, ha közokiratot egyik fél személyes jelenlétének vagy alakszerű meghatalmazásának hiánya miatt nem vehet fel. Egyébként az ilyen magánokiratokra is minden tekintetben a magánokiratokra vonatkozó jogszabályok irányadók. Ha a kir. közjegyző az előbbi bekezdés rendelkezései ellenére készített magánokiratot, ez egymagában nem érinti az okiratba foglalt jogügylet érvényességét, ha az okirat egyébként a törvényszabta alaknak megfelel.» A 17. §. szövegének a teljes törlését határozta el a bizottság, így ez a szakasz kimarad. A javaslat 18. §-ának a szövege szerint a 18-as számnak 15-re való átjelzését kellett kimondani, miután a szöveggel kapcsolatosan az alábbi módosításokat eszközölte az eredeti szövegen. Mindjárt a szöveg elején az első bekezdésnek a négy sorát a következő átszövegezéssel fogadta el : «Aki anélkül, hogy ügyvédség gyakorlására vagy kir. közjegyzői működésre jogosítva volna, úgyszintén az is, aki törvényes jogosultsága korlátainak túllépésével» szöveg változtatással marad az eredeti szöveg,