Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1052. Törvényjavaslat a bírói képesítési pótlékról, valamint a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó egyes állásoknak a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusába besorozásáról

1Ö52. szám. 157 A képesítési pótlék összege az állami költségvetéssel felemelhető. 4. §. A képesítési pótlék fizetés természetével bíró, nyugdíjba beszámítható illetmény, amely előzetes havi részletekben esedékes. A képesítési pótléknak január hó 1. napjától június hó végéig esedékessé váló részleteit január hó 1. napján, a a július hó 1. napjától december hó végéig esedékessé váló részleteit pedig július hó 1. napján egy összegben előre ki lehet fizetni. Ugyancsak egy összegben előre ki lehet fizetni a képesítési pótléknak azokat az összegeit is, amelyek a fentemlített fizetési határidők után a fent meghatározott időtartamnak végéig válnak esedékessé. À képesítési pótlék utalványozására, elszámolására és beszüntetésére a fizetésre vonatkozó rendelkezések irányadók. II, Fejezet. 5. §. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó állások az állami rendszerű VII. fizetési osztálytól kezdve 1930. július hó 1. napjától a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusáról szóló 1920 : XX. törvénycikk és az azt kiegészítő vagy módosító jogszabályok rendelkezései alá esnek, mégpedig az állami rendszerű VII. fizetési osztályba tartozó állások a bírói és ügyészi I. fizetési csoportba, az állami rendszerű VI. fizetési osztályba tartozók a bírói és ügyészi II, fizetési csoportba, az állami rendszerű V. fizetési osztályba tartozók a bírói és ügyészi III. fizetési csoportba soroztatnak. 6. §. A birói fizetési csoportokba a jelen törvény alapján átlépő tisztviselő fizetésének és magasabb fizetési fokozatba való előléptetésére igényt adó szolgálati idejének egyénenkénti megállapításánál azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet az illető tisztviselő abban a fizetési osztályban töltött, amelybe 1930. július hó 1. napján tartozott; ehhez az időhöz hozzá kell számítani azt az időt is, amely alatt ebbe a fizetési osztályba tartozó állásnak a címét és jellegét viselte. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak e törvény életbelépésekor jogügyi tanácsosi minőségben működő tiszviselőire az 1920 : XX. t.-c. 23. §-ának 3. bekezdését és 24. §-át alkalmazni kell. Aki e törvény életbelépésekor valóságban betöltött állásánál magasabb állás címét és jellegét viseli, csak a valósággal betöltött állásának megfelelő fizetési csoportba lép át. Ha azonban utóbb magasabb fizetési csoportba jut, fizetésének és magasabb fizetési fokozatba való előléptetésére igényt adó szolgálati idejének megállapításánál az e címmel és jelleggel eltöltött időt is úgy kell tekintem, mintha azt már a magasabb fizetési csoportban töltötte volna el. Ha a jelen törvény életbelépésekor m. kir. kincstári ügyészi minőségben alkalmazott tisztviselő a bírói és ügyészi fizetési csoportba tartozó 1 állásba jut, a jogügyi tanácsosi minőségben töltött időhöz hozzá kell számítani azt az időt is," amelyet kincstári ügyészi minőségben töltött, a kincstári ügyészi cím és jelleg élvezetében töltött idő azonban figyelmen kívül marad. 7. §. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó tisztviselői állások elnevezése a jelen törvény életbelépése után a következő : a m. kir. kincstári jogügyi igazgatói és a m. kir. kincstári jogügyi aligazgatói állás elnevezése nem változik ; a bírói és ügyészi III. fizetési csoportba tartozó egyéb állások elnevezése: kir. kincstári főügyész, a bírói és ügyészi II. fizetési csoportba tartozó állások elnevezése : kir. kincstári főügyészi helyettes, a bírói és ügyészi I. fizetési cso-