Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1049. Törvényjavalat az iparfejlesztésről

1049. szám. 101 amelyek üzemi átszervezéseket vagy üzemi egyesüléseket hajtanak végre, vagy a munkafolyamatok javításá­val, a munkáskiválasztás es a szab­ványosítás módszereivel az eddiginél nagyobb termelést, az önköltségi és ezáltal az eladási árak csökkenését vagy változatlan önköltségi árak mellett a termel vények jobb minőségét érik el, a szociális és gazdasági szempon­tok figyelemmel tartásával. az Orszá­gos Ipartanács állandó bizottságának meghallgatása után részesíthetők a jelen törvény 8-—11. §-aiban felsorolt kedvezményekben vagy ezek vala­melyikében, amennyiben pedig új ter­melési célokat szolgáló épületeket és munkáslakásokat építenek vagy gépi berendezésüket az üzem észszerűbbé tétele céljából átalakítják, a 12. §-ban fogïalt kedvezményben. Ennek a §-nak alapján abban az esetben is részesíthetők kedvezmény­ben a vállalatok, ha az 1907 : TIT. törvénycikk, vagy a jelen törvény alap­ján már élveztek kedvezményeket. //. fejezet. Adományozható kedvezmények. 8. §. A jelen törvény 3—7. § alap­ján a vállalatoknak a következő ked­vezményeket lehet nyújtani : 1. A vállalatot egészen vagy rész­ben fel lehet menteni a gyári üzem után járó társulati, illetőleg általános kereseti adó, úgyszintén — az útadót kivéve — ezek után az adók után járó törvényhatósági és községi pót­adók, valamint a kereskedelmi és ipar­kamarai illetékek alól; 2. a vállalatot egészen vagy rész­ben fel lehet menteni a gyári üzemek céljait szolgáló ingatlanok megszer­zése esetében az állami és községi ingatlan vagyonátruházási illeték alól, ez a mentesség kiterjed az ingatla­nokkal az illetéktörvény szerint egyen­lő elbánás alá eső gépek és szerelvé­nyek megszerzésére is ; ennek a pont­nak alkalmazásában a gyári üzemnek céljait szolgálónak kell tekinteni az üzemmel arányos nagyságú iroda- és raktárépületeket, továbbá azokat az üzemmel arányos nagyságú ingatla­nokat is, amelyek kizárólag a vállalat alkalmazottainak lakásául, vagy társa­dalmi, művelődési vagy jóléti intéz­ményül szolgálnak; 3. illetékkedvezményekben részesít­hetők a vállalatok a gyári üzemmel kapcsolatos munkáslakások után eset­leg kivetendő illetékegyenérték tekin­tetében ; 4. ha a vállalat kereskedelmi tár­saságként alakult, vagy a kedvezmény tartama alatt ilyenné átalakul, vagy más kereskedelmi társaságokkal egye­sül, egészen vagy részben felment­hető: a) a gyári üzembe fektetett társa­sági tőke — részvénytársaságoknál a gyári üzembe fektetett alaptőke és felpénzből származott tartaléktőke — erejéig a társasági alapszerződésnek, valamint a társasági alapszerződést a társasági tőke szaporítása céljából módosító szerződéseknek (társasági szerződési, részvénytársaságoknál rész­vénykibocsátási, szövetkezeteknél üz­letrész kiadási) illetéke alól; b) a részvénytársasági alapszerző­dést a társasági tőke szaporítása nélkül módosító szerződések után az 1920 : XXXIV. t.-c. 14. §-ának5. pontja értelmében járó rész vénykibocsátási illeték alól; c) a gyári üzemnek szolgáló ingatlan vagyonbetétnek a társaságba való bevitele után járó állami és községi ingatlanvagyonátruházási illeték alól; ez a mentesség kiterjed az ingat­lanokkal az illetéktörvény szerint egyenlő elbánás alá eső gépek és sze­relvények bevitelére is ; a gyári üzemek céljait szolgálónak kell tekinteni az üzemmel arányos nagyságú iroda- és raktárépületeket, továbbá azokat az üzemmel arányos nagyságú ingat­lanokat is, amelyek kizárólag a vál­lalat alkalmazottainak lakásul, vagy társadalmi művelődési vagy jóléti intézményül szolgálnak;

Next

/
Oldalképek
Tartalom