Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1048. Törvényjavaslat az építkezések előmozdítását célzó egyes intézkedésekről és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetről

1048. szám. 91 a csőd folytán való értékesítés eseteit kivéve, harmadik személyek jogokat egyáltalán nem szerezhetnek. (2) A Szövetkezet a jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérelemben kérni köteles azt is, hogy a jelzálogjognak a jelen § szerinti jogi természetét a telekkönyvi hatóság jegyezze fel. A telekkönyvi hatóság azonban ezt a feljegyzést a külön kérelem elmulasztása esetében is megtenni köteles. 7. §. (1) Felhat almaztatik a pénzügyminiszter, hogy a Szövetkezet által kibocsátott kötvényekből a Pénzintézeti Központ útján 3,000.000 pengő árfolyamértékű kötvényt átvegyen és a vételárat azokból a kamatokból fedezze, amelyek az államot a Pénzintézeti Központ útján kihelyezett építési kölcsönök után megilletik. (2) Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy az államnak a Pénzintézeti Központ útján kihelyezett építési kölcsönökből 1930. évi szeptember hó 30.-án fennálló követelését a Szövetkezet által engedélyezett jelzálogos kölcsönök veszteségi tartalékaként a Szövetkezét rendelkezésére bocsássa. (3) A veszteségi tartalékalap kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 8. §.' (1) A pénzügyminiszter a Szövetkezethez megbízottat nevez ki, aki a Szövetkezet üzletvitelére felügyel s a kibocsátott kötvényeket ellenőrző aláírásával látja el. (2) A pénzügyminiszteri megbízott hatáskörét egyébként a pénzügyminiszter állapítja meg. (3) A Szövetkezet a jelen törvény életbelépésétől számított 30 nap alatt alapszabályait a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani, illetőleg kiegészíteni köteles. Az ilyként módosított, illetőleg kiegészített alapszabályok hatályosságához a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter jóváhagyása kell. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges az alapszabályok minden további módosításához is. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter által jóváhagyott alapszabályokat a cégbíróság tartalmuk vizsgálata nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe. 9. §. A Szövetkezet a következő adóés illetékkedvezményekben részesül: (1) A Szövetkezet mentes a társulati adó, az ezután az adó után kivethető állami, törvényhatósági és községi adók, valamint a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól. (2) A Szövetkezet alapításával kapcsolatos szerződések az okirati illeték alól mentesek. (3) A Szövetkezet az okirati illetékek alól (ideértve az üzletrészeknek és azok szelvényeinek illetékét is), valamint a törvénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes mentességben részesül. Ez a mentesség azonban a váltókra, az utalványokra és a csekkekre nem terjed ki. (*) A Szövetkezet által kibocsátott kötvények és azok szelvényei illetékmentesek. (5) A Szövetkezettől járó kamatok a kamatilleték alól mentesek. (e) A Szövetkezet által nyújtott jelzálogos kölcsönökről kiállított kötelezvények illetékmentesek. Illetékmentesek az ilyen kölcsönökre vonatkozóan akár a Szövetkezettől, akár a kölcsönvevőktől kiállított egyéb okiratok is. (7) A Szövetkezetnek a jelen törvény alapján kifejtett működéséből származó bevételei nem esnek általános forgalmi adó alá. 10. §. (1) Azokat a lakás céljaira szolgáló újonnan emelt épületeket, amelyeknek építésére a Szövetkezet kölcsönt folyósított és amelyek legkésőbb 1933. év végéig teljesen lakható állapotba helyeztettek, rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti. (2) A rendkívüli ideiglenes házadómentesség tartama 30 év, mely az első 20 évben a községi pótadóra is kiterjed. » 12*