Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1047. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Paupera Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

1047. szám. 89 pénzkészlet kimerült s a bank igazgatósága kénytelen volt a fizetésképtelenséget a Pénzintézeti Központnál bejelenteni s ettől ügyeinek rendezését kérni. Ezt rövidesen követőleg a bank igazgatósága 1929. augusztus 2. napján csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítása iránti kérelmet nyújtott be a budapesti kir. törvényszékhez, mely az eljárást megindítva, annak során az adós és hitelezői között létrejött egyezséget 1930. évi február hó 28. napján hozott K. e. 43.250/1929. számú végzésével jóváhagyta, mely végzést a budapesti kir. törvényszék csődön kívüli kény szer egyezségi ügyekben eljáró tanácsa is jóváhagyva, az jogerőre emelkedett. A fizetésképtelenség nyilvánosságra jutása után többrendbeli feljelentés adatott be a bankkal Összeköttetésben álló magánfelek részéről a bank igazgatósága és főtisztviselői ellen. Ezek során Paupera Ferenc verzérigazgató ellen.a Bn. 50. §-ába ütköző, a Btk. 380. §. és 383. §. 2. bekezdése szerint minősülő csalás büntette címén tétetett feljelentés azon az alapon, hogy betéteket fogadott el bankjában, a bankközi megállapodásban meghatározott kamatlábat jelentékenyen meghaladó kamatlábat biztosítva azoknak, akik tőkéjüket a banknál elhelyezni hajlandók. A feljelentés szerint Paupera Ferenc vezérigazgató naponta kimutatást kapott a betétállományról és így teljes tudomása volt arról, hogy az általa a közgyűlés elé terjesztett kedvező üzlet eredményben bízó közönség a fizetésképtelenség nyilvánosságra jutását megelőző napokban is jelentékeny betéteket helyez el. A feljelentők egy másik része a Btk. 361. §-ába ütköző, a Btk. 363. §-a szerint minősülő hűtlen kezelés bűntette címén tesz feljelentést azon a címen, mert nyomatékos gyanúja forog fenn annak, hogy Paupera Ferenc az elnöksége alatt álló banknak tudva és akarva vagyoni kárt okozott abból a célból, hogy magának vagy a vele érdekközösségben álló más személyeknek hasznot szerezzen. Végül feljelentést tett Paupera Ferenc ellen az Acél Károly fatermelési, faipari és építési rt. is, mert 1928. évi október hó végétől 1929. évi április hó közepéig terjedő időben több alkalommal rábírta a feljelentő cég ügyvezető igazgatóját, Acél Károlyt arra, hogy értékes ingatlanát a Földhitelbanknál adja el, illetve hogy egyik ingatlanát jelentékeny kölcsönnel terhelje meg és a vételáron Földhitelbank részvényt vásároljon olymódon, hogy a részvények hosszabb ideig el nem adhatók. A feljelentés szerint nevezett képviselő úr az általa vezetett intézet fényes üzleti eredményével vette reá eladót ingatlanainak eladására, illetve részvények vásárlására, szinte jóindulatúnak tüntetve fel, hogy nagymennyiségű részvényt kivételesen hajlandó a feljelentő rendelkezésére bocsátani. A feljelentésben körülírt tényállás alapján a kir. büntető törvényszék a kir. főügyész útján a Bn. 50. §-ába ütköző, a Btk. 380. §. és 383. §. 2. bekezdése szerint minősülő csalás bűntette címén kéri a mentelmi jog felfüggesztését. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a személyi összefüggés az illető képviselő úr személyével nem vitás, végül, hogy politikai zaklatás esete fenn nem forog, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Paupera Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1930. évi október hó 17. napján tartott ülésében. Hajós Kálmán s. k., Rubinek István s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. Képv. iromány. 1927—1932. XXIII. kötet. 12