Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.

Irományszámok - 1927-999. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló 929. számú törvényjavaslat tárgyában

172 999. szám. tozás kielégítési rangsorát biztosító bejegyzések ranghelyével rendelkezni nem lehet. 90. §. Az 1927 : XXXV. t.-c. 20. §-ában szabályozott eljárást mellőzni kell, ha azt a jelzálogjogot követő rangsorban, amelynek törlését kérik, sem az ingatlant terhelő jog, sem a tulajdonos rendelkező jogának határozott személy javára szóló korlátozása nincs bejegyezve.» A javasolt új §-okban foglalt rendelkezések is azt a célt szolgálják, hogy a ranghellyel való rendelkezés joga a telekkönyvi hatóságnak ne okozzon olyan munkát, amelyet jogos érdekek sérelme nélkül el lehet kerülni. Nincs ugyanis gyakorlati szükség arra, hogy az olyan bejegyzések ranghelyével is rendelkezni lehessen, amelyek valamely már korábban bejegyzett jelzálogos követelés behajtásával kapcsolatban keletkeztek. De ezen túlmenően a kényszerintézkedés alapján bejegyzett jelzálogjog esetében, valamint abban az esetben, ha a törlésre kerülő jelzálogjogot követő rangsorban nincs újabb telekkönyvi bejegyzés, a tulajdonos feltehető akaratának azt lehet tekinteni, hogy ő a jelzálogjog ranghelyével nem kíván rendelkezni, hanem fontosabbnak tartja, hogy az ingatlana az ilyen természetű terhektől szabaduljon, illetőleg egészen tehermentes maradjon. Kétségkívül lehetnek olyan kivételes esetek, amikor a köztartozás biztosítására vagy végrehajtás útján bejegyzett jelzálogjog ranghelyével is rendelkezni fog kívánni a tulajdonos. Az sem tekinthető kizártnak, hogy az utolsó ranghelyen bejegyzett jelzálogjog ranghelyével rendelkezésnek is lesz gyakorlati jelentősége például azért, mert ily módon a tulajdonos egy évig tarthatja fenn magának a ranghelyet. Az említett kivételes esetekben azonban méltán meg lehet kívánni a tulajdonostól, hogy ő a telekkönyvi hatóságnál már előre bejelentse, hogy a ranghellyel rendelkezni kíván és nem helyén való az ilyen szórványosan előforduló esetek kedvéért a telekkönyvi hatóságot minden esetben a tulajdonos előzetes értesítésére kötelezni, amikor a törlés iránti kérvény nem a tulajdonostól származik. Kiemelést érdemel, hogy éppen az ilyen esetek, amikor a ranghellyel rendelkezés ritkaságszámba fog menni, alkotják az 1927 : XXXV. t.-c. 20. §-a alá eső esetek zömét. A kifejtettekhez képest a javasolt rendelkezések célja a telekkönyvi hatóságok munkaterhének megfelelő csökkentése. E rendelkezések alapján remélhető, hogy a telekkönyvi hatóságoknak az 1927 : XXXV. t.-c. 20. §-ával kapcsolatos teendői elenyészővé fognak válni. A törvényjavaslat eredeti 82. §-ánaJc mellőzését javasoljuk, mert a 82. §. fenntartása azzal a következménnyel járna, hogy a pénzügyi hatóságok az előnyös tételt képező köztartozások jelzálogi biztosításának kizárása miatt 5 évet meghaladó időre sem fizetési halasztást, sem részletfizetési kedvezményt nem adhatnának, hanem kénytelenek lennének az adóhátralékkal terhelt ingatlanok elárverezését kérni és szorgalmazni. Ez a helyzet a mai gazdasági viszonyok s az adóhátralékok felszaporodása mellett tömeges ingatlanárverésekre, az önhibájukon kívül késedelmes adófizetők, de egyszersmind a kir* kincstár károsodására is vezetne. A törvényjavaslat eredetileg 96., az új számozás szerint 104. §-a helyébe a követJcező szöveget javasoljuk : «Tettenkapás esetében (Bp. 142. §.) a terheltet a kir. ügyészség elé kell állítani. Ha a cselekmény a 9S. §. 1. vagy 3. pontja alá esik és a bizonyítékok rendelkezésre állanak, a kir. ügyészség a terheltet ügyének tárgyalása végett nyomozás nélkül vádirat mellőzésével három napon belül a kir. törvényszék elé állít-