Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.
Irományszámok - 1927-998. Törvényjavaslat az 1930. évi népszámlálásról
146 998. szám. Ugyancsak újak a testnevelésre és a sportra vonatkozó 12—14. sz. kérdések. A 21. pontban a b) alatti új alkérdés a foglalkozási statisztika teljesebbé tételéhez szükséges. Az érzéki és értelmi fogyatkozásra vonatkozó kérdések a testi fogyatkozásokra vonatkozó újabb kérdésekkel bővültek és egyben kiterjeszkednek annak kutatására is, hogy a háború előtt, alatt, vagy után, és milyen ok következtében keletkeztek. Üj kérdés végül a 31., mely a köz segélyben részesültek számára és viszonyaira hivatott világot vetni. A házigyüjtőívről elhagyattak azok a rovatok, • melyek az egyes háztartásokhoz tartozó, s a háborúban vagy a forradalmi mozgalmakban meghalt, eltűnt, illetőleg még a népszámlálás idején is hadifogságban volt férfiak felsorolását kérték. Ezzel szemben azonban a házigyüjtőív kérdései és rovatai is lényegesen bővültek. így újak az épületek tulajdonosainak anyanyelvére, vallására, állampolgárságára és lakóhelyére vonatkozó s az 1. pontban foglalt kérdések. Uj a 2. pont alatt beiktatott kérdés is, mely azt tudakolja, hogy ha a ház 1921. évi január hó l-e után épült, fel, mely esztendőben építtetett. Ennek az a célja, hogy meg tudjuk állapítani az 1921. évi január hó 1-től 1930. évi december hó 31-ig terjedő időre is az évenkinti lakóházépítkezési tevékenység mértékét. Bővült a kérdőív a 3. pont alatt az «üresen álló» magánlakások feltüntetésére nyitott új rovattal is. A lakóházak egészségügyi és a modern kényelmet szolgáló berendezettségének megvilágítása céljából vétettek fel a 4. és 5. pont alatti új kérdések, melyek az ivóvizet adó kútra, továbbá a víz-, gáz- és villanyvezetékre vonatkoznak. Ennek megfelelően a kérdőív II. része is bővült, még pedig a lakásoknak víz-, gáz- és villanyvezetékkel, árnyékszékkel való ellátására, valamint az üresen álló lakásokra vonatkozó rovatokkal. A II. rész bővült még azokkal a rovatokkal is, melyek azt kérdezik, hogy az egyes lakásokban a népszámláláskor jelen volt egyé- . nek milyen címen laktak a lakásban. A községi gyüjtőív, mely minden számlálókerületről, a községi összesítő ív, mely minden községről állítandó ki, a házigyüjtőív főbb rovatainak összefoglalását tartalmazza. A népszámlálással egyidejűleg teljesítendő ipari és kereskedelmi statisztikai felvételhez szükséges nyomtatványok teljesen új kérdőpontjait az érdekeltségekkel folyamatban levő tárgyalások lezárása után a jelen törvényjavaslat 8. §-ában foglalt felhatalmazás, valamint az 1929 : XIX. t.-c. 10. § 2. bekezdése alapján kiadandó kormányrendelettel fogom megállapítani. A népszámlálásról szóló törvényjavaslat részletes indokolásául ezekután a következőket van szerencsém megjegyezni: A törvényjavaslat szövege lényegében azonos az 1920 : XXXIII. törvénycikkel. Az eltérés csak annyi, hogy egyrészt az 1. §-ban a népszámlálás felvételi időpontja is meghatároz tat ott, másrészt, minthogy a népszámlálással kapcsolatban ipari és kereskedelmi statisztikai felvétel is lesz, az erre vonatkozó rendelkezéseket is fel kellett venni. () A népszámlálás adatainak feldolgozásával kapcsolatos költségekről az állam évi költségvetésének megállapításánál történik gondoskodás. Külön törvényhozási intézkedés csak az összeírás és a feldolgozás ama költségeire nézve szükséges, amelyek az 1930/31. költségvetési év folyamán merülnek fel, mivel ennek az évnek költségvetését még e javaslat benyújtása előtt tárgyalja az országgyűlés. A 6. § szerint az 1930/31..költségvetési évben az államot 670.000 pengőnyi költség terhelné.
