Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-938. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az egyes törvényhatósági joggal felruházott és egyes megyei városok részére az 1929:XXIX. t.-c. 6. §-a alapján engedélyezett rendkívüli házadómentesség tárgyában

938. szám. . 61 1. a telektulajdonosok az utca szélesbítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szük­séges területeket a városnak díjtalanul engedik át, 2. a vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építkezés évének folyamán ezekkel elláttatni rendelt utcákban emelt új épületekben a három­szobás és ennél nagyobb lakások vízöblítéses klozettel és fürdőszobával vannak ellátva, 3. minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteg alkalmaztatott. Szigetelőrétegül közönséges kátrány­papír nem alkalmazható, 4. azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15 centiméter vastag betonburkolat alkalmaztatott, 5. az épület az építési szabályrendeletben előírt nagyságú, de legalább 100 négyszögöles telken épült. IV. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye a lebontott épületek helyére emelt új épületek egész terjedelmére kiterjed. V. A rendkívüli ideiglenes állami házadómentességben részesíthető épületek közül azokat, amelyek 1930. év végéig helyeztetnek lakható állapotba, 20 évi, azokat pedig, amelyek 1931. évben helyeztetnek lakható állapotba, 15 évi községi pótadómentesség illeti meg. Amennyiben azonban a telektulajdonos az utcaszélesbítés, illetőleg utca­nyitás céljaira telkének több mint 20°/ 0-át köteles leadni, a város képviselő­testülete a községi pótadómentesség tartamát 2—5 évvel meghosszabbíthatja. Budapest, 1930. évi április hó 6 án. Dr. Wekerle Sándor s. k., m. kir. pénzügyminiszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom