Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-938. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az egyes törvényhatósági joggal felruházott és egyes megyei városok részére az 1929:XXIX. t.-c. 6. §-a alapján engedélyezett rendkívüli házadómentesség tárgyában

938. szám. 33 4. a Kámáni erdőben a 8115/2., 8116/2., 8117/1., 8115. hrsz. ingatlanok és a határutak mindkét oldala ; c) az összes új épületeket a következő területeken : 1. Pesti-út, 2 a. Kőrösi-út folytatása, 3. Vörösmarty-tér, 4. a Szolnoki-út a vasútvonalig, 5. Síp-utca, 6. a Gubody-utca folytatása, 7. a Virág-utcának a Könyök- és Széchenyi-út közötti szakasza, 8. a Börtön-utcának a Kossuth-térig nyitandó folytatása, 9. Eötvös-tér, f 10. a Dr. Gombos Lajos-utcának az Angyal-utca és Árpád-tér között nyi­tandó folytatása, 11. Kórház-tér, 12. Fegyver-tér. II. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményében azonban a fel­sorolt területeken emelt új épületek is csak abban az esetben részesíthetők, ha 1. a telektulajdonosok az utca szélesbítéséhez, illetőleg utca nyitásához szükséges területeket a városnak díjtalanul engedik át, 2. a vízvezetékkel ellátott, illetőleg az építkezés évének folyamán ezzel elláttatni rendelt utcákban emelt új épületekben a kétszobás és ennél nagyobb lakások vízöblítéses klozettel és fürdőszobával vannak ellátva, 3. minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben víz­szintes szigetelőréteg alkalmaztatott. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem alkalmazható ; 4. azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, a padló bur­kolata alatt 10—15 centiméter vastag betonburkolat alkalmaztatott ; 5. az épület az építési szabályrendeletben előírt nagyságú, de legalább 120 négyszögöles telken épült. III. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye a lebontott épületek helyére emelt új épületek egész terjedelmére kiterjed. ;•.:;;. ». : \ ív, A rendkívüli ideiglenes állami házadómentességben részesíthető épületek közül azokat, amelyek 1930. év végéig helyeztetnek lakható állapotba 20 évi, azokat pedig, amelyek 1931. évben helyeztetnek lakható állapotba 15 évi községi pótadómentesség illeti meg. Amennyiben azonban a telektulajdonos az utcaszélesbítés, illetőleg utca­nyitás céljaira telkének több mint 20%-át köteles leadni, a város képviselőtes­tülete a községi pótadómentesség tartamát 2—5 évvel meghosszabbíthatja. Budapest, 1930. évi április hó 6-án. Dr. Wekerle Sándor s. k., m. kir. pénzügyminiszter. Képv. iromány. 19â7—1932. XXI. kötet. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom