Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-975. Törvényjavaslat a mezőgazdaségi haszonbérleti szerződések bemutatásáról

294 975. szám. egyéb szolgáltatásokon felül kezelési költség címén, terhelő többlet mérvét a szervek meghallgatása után a föld­mívelésügyi miniszter a haszonbér és esetleges egyéb szolgáltatások értéké­nek bizonyos %-ában állapítja meg. E megállapítás indokolt esetben a kö­vetkező gazdasági év kezdetétől mó­dosítható. 9. §. A földmívelésügyi miniszter által kijelölt haszonbérlővel szemben semmis a haszonbérleti szerződésnek olyan kikötése, amely a szerződés ha­tályát attól teszi függővé , hogy a föld­mívelésügyi miniszter a szerződésben meghatározott haszonbérlővel szemben más haszonbérlőt kijelölni nem fog vagy amely a haszonbérlő hatósági kijelölése esetére a haszonbérbeadónak elállási jogot biztosít. Semmis továbbá a szerződésnek minden olyan kikötése is, amelyet a szerződő felek csupán színlegesen, abból a célból vettek bele a szerződésbe, hogy a haszonbérleti szerződésnek átvételét, átruházását, illetőleg a 15%-ig terjedhető igénybe­vételt megnehezítsék vagy meggátolják. A szerződésben meghatározott ha­szonbérlő nem követelhet kártérítést sem a haszonbérbeadótól, sem a kir. kincstártól, sem a földmívelésügyi mi­niszter által haszonbérlőül kijelölt szervtől vagy ennek alhaszonbérlőitől amiatt, mert a haszonbérleti szerző­déstől elesett. A haszonbérbeadó és az állam vagy állam helyébe lépő szerv mint haszon­bérlő között a haszonbérleti szer­ződésből kifolyólag, továbbá az állam vagy a helyébe lépő szerv és a kis­haszonbérlők között az alhaszonbérleti (legelőhaszonbérleti) szerződésből ki­folyólag felmerülő vitás magánjogi kér­dések a rendes bíróság elé tartoznak. Budapest, 1930. évi május hó 27-én, 10. §. Aki mint haszonbérbeadó vagy haszonbérlő a jelen törvény L §-ának a haszonbérleti szerződés bemutatására vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy aki a haszonbérleti szerződésbe tudatosan oly valótlan adatot vagy színleges megállapodást vesz fel, amely a jelen törvény rendelkezéseinek kiját­szására alkalmas, vagy aki a tudomá­sulvétel jogerős megtagadása ellenére a haszonbérleti jogviszonyt tényleg mégis fenntartja vagy az annak meg­felelő tényleges helyzetet más szerző­déssel palástolja, vagy önkéntes fel­ajánlás esetén a kishaszonbérletek ki­adása tekintetében a törvény rendel­kezéseinek nem tesz eleget, amennyi­ben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1920 : XXXVI. t.-c. 97. §-a szerint büntetendő. A kihágás elbírálása a járásbíróság hatáskörébe tartozik (1897 : XXXIV. t.-c. 18. és 19. §-ai). Amennyiben az előző bekezdésben említett cselekmények bármelyike a kihágási eljárás során jogerős megálla­pítást nyer, a földmívelésügyi minisz­ternek a haszonbérleti szerződés egész tartama alatt bármikor jogában áll a haszonbérlet felett a 3. §. értelmé­ben rendelkezni. 11. §. Ezt a törvényt a földmívelés­ügyi miniszter rendelettel lépteti életbe. Életbelépése napján a vele ellenkező jogszabályok, továbbá az 1920 : XXXVI. t.-c. 53. §-ának első bekez­dése, valamint az 1928 : XLI. t.-c. 7. §-ának második bekezdése hatályu­kat vesztik. A törvény végrehajtásához szükséges részletes és átmeneti szabá­lyokat a földmívelésügyi miniszter ren­delettel állapítja meg. Mayer János s. &'.., m\ Jár. földmívelésügyi miniszter,

Next

/
Oldalképek
Tartalom