Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-975. Törvényjavaslat a mezőgazdaségi haszonbérleti szerződések bemutatásáról

292 975. szám. 5. §. A haszonbérleti szerződésből kifolyólag igénybevételnek helye nincs és a szerződés tudomásulvétele meg nem tagadható akkor, ha a haszonbér­beadó vagy jogelődje annak vagy vala­mely szomszédos községnek határában, melyben a haszonbérbeadott birtok fekszik, a jelen törvény életbelépésétől visszafelé számítva öt éven belül bir­tokából olyan kiterjedésű önkéntes in­gatlaneldarabolást foganatosított, mely a haszonbérlet mezőgazdasági területé­nek legalább 15%-át eléri., Ugyanígy nincs helye az igénybe­vételnek akkor sem, ha a haszonbérbe­adó vagy jogelődje ugyanabban vagy a szomszédos határban fekvő biitoká­ból a haszonbérbeadást megelőzőleg legalább az igénybe vehető 15%-nak megfelelő területet odavaló hivatá­sos gazdálkodóknak (földműveseknek) vagy azok szövetkezetének önkéntes elhatározásából kishaszonbérletekbe vagy közös legelő céljára haszonbérbe adott és ezek a kishaszonbérletek (kö­zös legelő haszonbérlet) a haszonbér­leti szerződés bemutatásától még leg­alább három évi időtartamig hatály­ban maradnak. A haszonbérbeadott ingatlan szántó­földjéből az 1924 : VII. t.-c. 21. §-ának első bekezdése alapján annak egyötöd­részét meghaladó terület igénybe nem vehető. A haszonbérlet mezőgazdasági területéből 15%-nál nagyobb területet közös legelő céljára sem lehet igénybe ­venni. Amennyiben a haszonbérletből a 15%-ig terjedhető terület már igénybe­vétetett, a megmaradó birtokrészből (birtokrészekből) az igénybevétel alap­jául szolgált haszonbérleti szerződés időtartamának lejártáig ilyen címen további újabb igénybevételnek helye nem lehet, habár a megmaradó haszon­bérleti terület egészben, vagy részben» vagy több részre felosztva esetleg ismé­telten haszonbérbeadásra kerül is. A kishaszonbérletek vagy közös le­gelő-haszonbérlet céljából átadandó területrészt (területrészeket) egyesség hiányában a földmívelésügyi minisz­ter rendelkezése szerint kell kijelölni és az érdekelt felek meghallgatásával különös figyelmet kell fordítani arra, hogy d visszamaradó haszonbérleti te­rületen a gazdasági egység megbon­tása nélkül az okszerű gazdálkodás folytatható legyen. Az 1. §. I. pontjában felsorolt ese­tekben a földmívelésügyi miniszter az, előző bekezdésekben foglalt korlátozá­soktól az ötödik bekezdés kivételével eltekinthet. Az a körülmény, hogy a 15% terü­lethatárig történt igénybevétel után a haszonbérlet megmaradó része a ha­szonbérleti szerződés időtartamának lejárta előtt egészben vagy részben újabb haszonbérbeadásra kerül, az igénybevett területből részesedő kis­haszonbérlők (közös legelőt-haszon­bérlők) szerződési időtartamát és egyéb feltételeit nem érintheti. Ez a rendel­kezés az önként felajánlott területből (6. §.) részesedő kishaszonbérlőkre (kö­zös legelőt haszonbérlőkre) is meg­felelő alkalmazást nyer. A kishaszonbérlők, amennyiben a haszonbérleti (kishaszonbérleti) szer­ződés kifejezetten meg nem engedi a jelen törvény hatálya alá tartozó bármely esetben alacsonyabb művelési ágra szerződésük felbontása és kár­térítés terhe alatt csakis a haszon­bérbeadóval eziránt létesült külön meg • állapodás alapján térhetnek át. 6. §. Ha az 1. §. I. pontja alá nem tartozó esetben a szerződő felek kis­haszonbérletek alakítására (közös le­gelő céljára) a gazdasági albizottság határozathozatala előtt a haszonbérlet mezőgazdasági területének 10%-át a szerződés feltételei mellett önként fel­ajánlják és — vitás esetben elsőfokon a gazdasági albizottság, másod- és végsőfokon a földmívelésügyi minisz­ter megállapítása szerint — a felaján­lott terület fekvésénél, talaj minősé­génél és művelési ágánál (ágainál) fogva az említett célokra alkalmas ; a haszon­bérleti szerződésből kifolyólag egyéb

Next

/
Oldalképek
Tartalom