Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-938. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az egyes törvényhatósági joggal felruházott és egyes megyei városok részére az 1929:XXIX. t.-c. 6. §-a alapján engedélyezett rendkívüli házadómentesség tárgyában

938. szám. 19 25. a Makár-utca, Xavér-utca, Damjanich-utca, Árpád-utca, Tábor-utcák által határolt telektömb, 26. a vasúti párhuzamos út, az I. Ferenc József király-út, a Rákóci-út és a Siklósi-utca által határolt telektömb, 27. a Siklósi-utca és a Légszeszgyár-utca folytatása által határolt, jelenleg állatvásár céljaira szolgáló terület, 28. a Légszeszgyár-utca, Nefelejcs- és Böck János-utca által határolt telektömb, 29. a Felsőhavi Boldogasszony-utca, Hegyalja- és az Ágoston-utcák által határolt telektömb, 30. a Keszői törvényhatósági út, a Megyeri-legelő és az Északmegyeridűlő-út által határolt telektömb. IL A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményében azonban a felsorolt területeken emelt új épületek is csak abban az esetben részesíthetők, ha 1. a telektulajdonosok az utca szélesbítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területeket a városnak díjtalanul engedik át ; 2. a vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építkezés évének folyamán ezekkel elláttatni rendelt utcákban emelt új épületekben a kétszobás és ennél nagyobb lakások vízöblítéses klozettel és fürdőszobával vannak ellátva ; 3. minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteg alkalmaztatott. Szigetelőrétegül közönséges kátrány papír nem alkalmazható ; 4. azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—J5 centiméter vastag betonburkolat alkalmaztatott. III. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye a lebontott épületek helyére emelt új épületek egész terjedelmére kiterjed. IV. A rendkívüli ideiglenes állami házadómentességben részesíthető épületek közül azokat, amelyek 1930. év végéig helyeztetnek lakható állapotba 20 évi, azokat pedig, amelyek 1931. évben helyeztetnek lakható állapotba, 15 évi községi pótadómentesség illeti meg. ' Amennyiben azonban a telektulajdonos az utcaszélesbítés, illetőleg utcanyitás céljaira telkének több mint 20%-át köteles leadni, a város kisgyűlése a községi pótadómentesség tartamát 2—5 évvel meghosszabbíthatja. Budapest, 1930. évi március hó 11-én. Dr. Wekerle Sándor s. k., m. kir. pénzügyminiszter. 3*